Egy új orosz tankönyv szerint jogosak voltak a deportálások
2010. szeptember 21. 10:23 The Daily Telegraph
Hatalmas össztűz zúdult egy új orosz történelmi tankönyvre, amely síkra szállt a szovjet munkatáborok és a különböző etnikai csoportok kollektív kitelepítése mellett.
Korábban
Az Oroszország története 1917-2009 című könyv szerzőpárosa, a moszkvai állami egyetem két akadémikusa, Alekszander Barsenkov és Alekszander Vdovin arra tettek kísérletet, hogy igazolják a harmincas évek kollektivizálását, illetve a tömeges letartóztatásokat és kivégzéseket.
A támogatókkal ellentétben – akik szerint a könyv nagyfokú patriotizmusról tesz tanúbizonyságot – a kritikusok azt olvassák a szerzők fejére, hogy a könyv antiszemita és Sztálin-barát nézeteket képvisel. A szerzők például a tömeges letartóztatásokról és kivégzésekről szólva kifejtették, hogy a hatóságok jogosan tarthattak a Szovjetunióban élő ellenségektől: „A szovjet hatóságok célkeresztjébe került több millió ember egy potenciális ’ötödik hadosztályt’ alkotott, amely távol állt a képzelet szülte veszély fogalmától” – írja Barsenkov és Vdovin.
A tankönyv igazoltnak véli Sztálinnak a krími tatárokat, a csecseneket, az ingusokat és a kalmüköket érintő deportálásait is Szibériába és Közép-Ázsiába. „Ezt az ellenséggel való kooperációs készségük indokolta” – állítják az orosz és nyugati történészek által sokat vitatott elméletben a szerzők. A könyv nagy hangsúlyt fektet a szovjet időben fontos kulturális tisztségeket betöltő zsidókra is. A szovjet hatóságok a világháború után megakadályozták a zsidókat, hogy magas rangú állásokat töltsenek be, mivel „a zsidó származásúak körében erősödött a nyugati értékek iránti szimpátia, s megnőtt az esély, hogy ezt az amerikai stratégia részeként lehet felhasználni”.
A moszkvai állami egyetem egyik történészprofesszora, Anatolij Atkin szerint „ez egy olyan tankönyv, amelyben a patriotizmus vezérfonalként szolgál”. „A könyv tele van a haza iránti szeretettel, s lényeges, hogy kimutatható benne a szovjet és a poszt-szovjet korok folyamatossága” – nyilatkozta a kutató. Komoly kritikát fogalmazott meg azonban az egyik ellenzéki újság, a Novaya Gazeta, amikor így írt a könyv piacra dobása kapcsán: „Ez a Sztálin- és szovjetbarát, kommunista tankönyv azért jelenhetett meg, mivel Lenin és Sztálin pártjának az emberiesség elleni bűneit soha nem ítélték el.”
Érdekes ehhez felidézni Oroszország két legfontosabb tisztségviselőjének a szovjet érához való viszonyát: Dmitrij Medvegyev orosz elnök már több alkalommal elhatárolta magát a múlttól, egyszer például kijelentette, nem szívesen élne újból a Szovjetunióban, miközben mentora, a jelenleg a miniszterelnöki címet birtokló Vlagyimir Putyin úgy nyilatkozott, hogy a „Szovjetunió szétesése a 20. század legnagyobb geopolitikai katasztrófája volt”.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.
