2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Helyreállították "Kis Petra" egyedülálló falfestményeit

2010. szeptember 15. 09:54

A régészek már lemondtak róla, a szakembereknek azonban mostanra sikerült megtisztítaniuk a beduin tábortüzektől befeketedett falfestményeket Petra barlangjaiban.

A hároméves kitartó munka eredményeképpen kétezer éves, bonyolult kompozíciójú, fényes hellenisztikus freskók tárultak a régészek szeme elé - mutattuk be nemrég mi is. „Idegőrlő munka volt. Nem fogtuk fel, hogy valaha is meg tudjuk tisztítani ezeket a festményeket, s kezdtük azt gondolni: ez egyszerűen lehetetlen vállalkozás. Csak félúton derült ki” – mondta el az egyik szakember, Stephen Rickerby.

A freskók a Kis Petrának nevezett Siq al-Baridban, öt kilométerre Petrától találhatók. Petra hatalmas faragott kőszikláiról híres, amelyeket az időszámításunk előtt több száz évvel ezelőtt érkezett arab nabateusok hoztak létre. A nabateusok virágkora az i.e. 2. századra tehető, ekkoriban tömjént és különféle aromákat szállítottak Arábiából a Mediterráneumba, majd államalakulatukat a Római Birodalom szívta fel.

A hellenisztikus művészet nyomai egykoron számos városukban volt tetten érhető, de a most helyreállított műremekek kivételszámba mennek. „A legtöbb megmaradt falfestmény nagyon egyszerű, míg ezek figuratívak. Valódi művészet, amely túlmutat a dekoráción. A falak szárnyas puttókkal vannak tele, akik gyümölcsöt szednek, vagy éppen a szőlőket dézsmáló madarakat hajtják el” – magyarázta Rickerby.

Petra romjai eredetileg festettek voltak, de évszázadok alatt az elemekkel vívott harcokban végül az enyészetté váltak, s ma már szinte csak a vörös kő látszik, amelyről a helyet világszerte ismerik. „Mindenki a sziklákkal azonosítja Petrát, s csak kevesen tudják, hogy a falakat festették. Petrát egy festett városként kell elképzelnünk. A felfedezés segítségével most betekintést nyerhetünk, hogyan nézett ki valójában a terület” – mondta Rickerby. „Úgy gondolom, hogy a festmények újabb és újabb turistákat fognak vonzani” – tette hozzá.

A naturalista falfestmények virágokat, madarakat és rovarokat ábrázolnak, s ezeket a régészeknek már sikerült beazonosítaniuk, míg a jelenetek a görög Dionüszoszhoz, a bor és mámor istenéhez kötődnek. A kutatók reményei szerint a felfedezések segíthetnek betömködni a lyukakat a görög és a római festészet közötti átmenetet illető hiányos tudásunkkal kapcsolatban.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár