Maja víztározókat találtak
2010. augusztus 30. 13:23
Mexikói és német régészek Uxul városfalának szisztematikus feltárása során két, egyenként száz négyzetméteres nagyságú mesterséges tóra bukkantak.
Korábban
A több maja városnál is előforduló medence (aguadas) a modern kori víztornyokhoz hasonlóan ivóvíz tárolását tette lehetővé, az Uxulnál talált építmény azonban különbözik az eddig feltárt víztározóktól „Az egyik ilyen helyszínnél próbaásatásokat végeztünk, s az alján, két méterrel a föld felszínétől kerámiacserepet találtunk, amelyen semmilyen rés nem volt. Azt még nem tudjuk, hogy ez a réteg az egész aguadast beborította-e” – mondta el az egyik kutató, Nicolaus Seefeld.
Amennyiben igen, akkor ez egy kisebb fajta szenzáció lenne, ugyanis a víztározó aljának megerősítése nagyon jó minőségű kerámiát igényelt. Az Uxulnál talált egyes aguadas-ok akár tízszer nagyobbak is lehettek a mai versenyuszodáknál, s könnyen elképzelhető, hogy még több is lehet belőlük. Az értékes építőanyagnak rendkívül tartósnak kellett lennie, ugyanis a három hónapig tartó száraz periódus során a tározók kétezer embert láttak el ivóvízzel.
A maja uxul magyarul „a végén”-t jelent, névadója a város két felfedezője (1934), a washingtoni Carnegie Intézet munkatársai, Karl Ruppert és John H. Denison voltak, akik egy hosszú és fáradtságos út után a mexikói Yucatán-félsziget dzsungeljeiből kiverekedve bukkantak rá az ősi településre. Ha Uxul az 1930-as évek közepén valóban a „világ végén” lett volna, akkor ez az állítás ma is érvényes. „A romokat csak egy 120 kilométeres úton, a dzsungelen keresztül lehet megközelíteni, távol mindenfajta modern úttól” – mondta az ásatások vezetője, Iken Paap, aki a mexikói-német régészekből álló nemzetközi kutatócsoporttal ebben az évben már három hónapot töltött a helyszínen.
A 3-10. században azonban Uxul az El Mirador és a Calakmul között elterülő sűrűn lakott vidék egyik központja volt, s kiterjedt kereskedelmi kapcsolatokat tartott fenn a mai Guatemalával és a közép-mexikói fennsíkon élő emberekkel. Uxul sokáig lakott terület volt, majd 630-ban a 26 kilométerre fekvő Calakmul kiterjesztette rá hatalmát, de az ezt követő korszakkal kapcsolatban még rengeteg a megválaszolatlan kérdés.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
- A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
- Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
- Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
- Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
- A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
- Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
- Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
- Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat tegnap
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke tegnap
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás 2024.11.23.