Ismét a kritikák kereszttüzébe került a varsói felkelés

A Honi Hadsereg parancsnoka, a Tadeusz “Bor” Komorowski által vezetett németellenes felkelést azért robbantották ki, mert azt hitték, hogy a Szovjetunió megtámadja a lengyel fővárost megszálló német hadsereget. A felkelők még a Vörös Hadsereg érkezése akarták birtokba venni Varsót, amellyel a háború utáni függetlenség alapjait próbálták lerakni.

A szovjetek azonban megtorpantak a Visztula másik oldalán, így a németek páncélosai könnyűszerrel rohanhatták le a fővárost, majd több tízezer lengyel katonát mészároltak le. Az amerikaiak és a britek közbenjárása ellenére a szovjetek nem léptek közbe, így Varsó elesett. A németek evakuálták az életben maradt félmilliós lakosságot, s szisztematikusan felrobbantották az épületeket. A két hadsereg közötti aránytalanságokat jól tükrözi, hogy míg a németek kilencezer embert vesztettek, addig Lengyelország oldalán 16 ezerre tehető a harcokban elesett katonák száma, s 200 ezerre a civileké.

A kommunista uralom alatti évtizedekben a hivatalos média szovjetellenes felkelésnek minősítette a földalatti szervezkedésű Honi Hadsereg által szervezett, felelőtlennek tartott akciót. A felkelésre hivatalosan nem emlékeztek meg, sok vezetőt bebörtönöztek, másokat kivégeztek. „Végigsétáltam Varsó romjai között, s láttam, hogy katasztrófa történt” – emlékezett vissza Wojciech Jaruzelski, a kommunista Lengyelország utolsó vezetője.

A szabadságharcosok emlékét sokáig a nyugatra szakadt lengyel emigránsok őrizték, amely a kommunizmus bukása, 1989 után Lengyelország identitásának központi elemévé vált. A néhai Lech Kaczynski 2005-ben többek között annak is köszönhette államfővé választását, hogy múzeumot építtetett a felkelés áldozatai számára.

A nemzeti sorstragédia megítélése ma már egyáltalán nem egyöntetű, amelyet jól jellemez az, hogy a szuveníresek ma már olyan műanyag gyermeksisakokat is árulnak, amelyeket a partizánok a németektől zsákmányoltak. Jan Oldakowski múzeumigazgató pedig többször is hevesen kikelt az ellen, hogy a háborút újrajátszók bátor gyermekkatonákat visznek színpadra, ugyanis ez meglehetősen ritka jelenség volt akkoriban.

Augusztus elsején, miután a felkelők előtt tisztelegve országszerte megszólaltak a harangok, Grzegorz Schetyna házelnök felszólalásában a következőket mondta: „Ma a történészek közül sokan kérdezik, hogy a Varsó által hozott áldozat pazarlás volt-e. Azt kell, hogy mondjuk: nem volt az. A hatvanhárom napnyi áldozat, az okkupáció estéjének áldozata, a felkelés, mind-mind olyan szimbólum, amely inspirációt jelentett az elkövetkező generációknak.”

Ahogy a lengyelek életében egyre meghatározóbb lett a felkelés, annál jobban elfogadottá vált az a nézet – egyetértésben a kommunista kormánnyal –, hogy az eseménynek be kellett következnie. „Szinte mindenkit magával ragadott a felkelők és a civilek által tanúsított bátorság, akik hatvanhárom napig magányosan, egyenlőtlen harcot vívtak a németekkel, s akiket ugyanakkor borzongással töltött el a hatalmas emberi és anyagi veszteség” – írta a Przeglad magazin hasábjain Jan Ciechanowski történész, aki maga is részt vett a felkelésben.

Egy múlt évi felmérés szerint a megkérdezett lengyelek kilencven százaléka számára fontos jelentőséggel bírnak az 1944-es események, míg hatvannyolc százalékuk igazoltnak vélte a felkelést, de csak minden negyedik megkérdezett volt azonos véleményen a felkelőkkel.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

JFK

• Nem győzte meg a kétkedőket a Kennedy-gyilkosság hivatalos magyarázata
• Számtalan kérdés maradt nyitva Kennedy elnök halála kapcsán
• A Kennedy-fivér, akiben családja a legkevesebb politikai tehetséget látta, mégis a szenátusig jutott
• Mi történt John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök agyával?
• Hová vezetnek a Kennedy-gyilkosság máig elvarratlan szálai?
• Összeesküvés-elméletek sokasága kering ma is a Kennedy-gyilkossággal kapcsolatban
• Politikai karrierjébe került Kennedy elnök apjának a náci Németországgal való szimpatizálása
• Valóban egy magányos merénylő végzett Robert Kennedyvel?
• Amerika jövőbeli elnöke testközelből figyelte az új világrend felépülését 1945 nyarán