Blogban mesélnek Csehszlovákia megszállásáról

A prágai tavasz egy csehszlovákiai kísérlet volt a gazdaság, a párt és az állam demokratizálására, egy „emberarcú szocializmus kialakítására” 1968 januárjától augusztusig. Akkor azonban a reformok leállítása, és az ország megszállása mellett döntöttek.

Az 1968. augusztus 18-i moszkvai értekezlettel párhuzamosan Grecsko marsall intézkedett mind az Északi, mind a Déli hadseregcsoport ismételt teljes harckészültségbe helyezésére. Augusztus 18-án délután Provalov vezérezredes tájékoztatta Czinege Lajos honvédelmi minisztert a kapott feladatoktól, amelyek értelmében a csapatoknak 19-én estig fel kell készülniük az akció azonnali végrehajtására.

A magyar honvédelmi miniszter elrendelte a légierők és a légvédelem kijelölt alakulatainak teljes készenlétbe helyezését. Augusztus 20-a a felkészülés, majd a besorolás feladataival telt el. Este az egységek a határtól való távolságuk függvényében kezdték meg a határra való felzárkózásukat. A hadosztály ezredei, a Határőrség közreműködésével, augusztus 21-én, közép-európai időszámítás szerint pontosan nulla órakor lépték át a csehszlovák határt.

Augusztus 25-én a Déli Hadseregcsoport parancsnoka módosította, megnövelte a hadosztály feladatát, megszállási körzetét nyugatra egészen a Kis-Kárpátok lábáig tolta előre. A körzet mintegy 1500 km2-el lett nagyobb. Egy új helyőrséget is fel kellett állítani Nagyszombatban (Trnava). Ezzel egy időben bevonták a nagykürtösi helyőrséget, melyet a rétsági ezred katonái adtak.

A kialakult helyzetről Brezsnyev 1968. augusztus 24-26-án tárgyalt a Moszkvába hurcolt csehszlovák vezetőkkel. A szovjet katonai vezetés komolyan tartott a csehszlovák fegyveres erők felkelésétől. Számításaik szerint ennek a Dubček vezette delegáció hazatérésekor kellett volna kirobbannia, ezért a megszálló erőket fölkészítették a csehszlovák katonai erők és a népi milícia lefegyverzésére. Az akció fedőneve Rózsafa volt. A passzív ellenállás azonban hatásosabbnak bizonyult, mint egy esetleges fegyveres felkelés.

A megnövekedett feladatok jelentősen meghaladták a hadosztály teljesítőképességét. Ezért a vezérkari főnök első ütemben egy karhatalmi zászlóaljjal, majd az egri 6. gépkocsizó lövészezreddel erősítette meg. Az egri ezred augusztus 25-én mozgósított, majd hosszú menet után érkezett be Érsekújvár térségébe; a várost és környékét 27-én vette át a 63. gépkocsizó lövészezredtől. A hadosztály belső átcsoportosítás után kialakult új helyzete a továbbiakban egészen október végéig, a magyar erők hazatéréséig nem változott.

A rétsági alakulat katonái 1968. október 31-én érkeztek vissza állomás-helyükre, ahol ünnepélyes fogadtatásban részesültek.

További részletek a folyamatosan bővülő blogban

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején