Anyagi kárpótlást kapnak 1968 áldozatai Csehországban

A 2005-ben elfogadott speciális kárpótlási törvény módosítását a képviselőház után csütörtökön a szenátus is elfogadta, s most már csak Václav Klaus cseh államfő aláírása kell ahhoz, hogy érvénybe lépjen. Helyi megfigyelők szerint ezúttal jó esély van arra, hogy az 1968-as kárpótlások ügye rövidesen véglegesen lezáruljon. A téma az 1989-es rendszerváltás óta jelen van a cseh politikában, de a szükséges törvény csak négy éve született meg, s vitákat váltott ki.

A 2005 májusában elfogadott törvény lehetőséget ad a megszállás során életüket vesztett, illetve súlyos sérülést szenvedett személyek gyermekeinek, házastársának vagy szüleinek, hogy anyagi kárpótlást kérjenek az államtól. A halálos áldozatok esetében 150 ezer, míg a súlyos sérülésekért 70 ezer koronás kárpótlás jár. A kárpótlási törvény az 1968 augusztusa és 1991 júniusa közötti időszakra vonatkozik.

Nem hivatalos adatok szerint eddig mintegy 500 személy kért kárpótlást, de a hatóságok azt csak nem egészen száznak ítélték meg. A kormány még korábban 259 millió koronát különített el erre a célra, s ebből eddig mintegy ötmilliót fizettek ki.

A legnagyobb problémát az okozta, hogy sokan már a szocialista rendszer idején kaptak némi anyagi kárpótlást, s ezért új kérésüket a belügyminisztérium elutasította. Többen perre mentek azzal érvelve, hogy a szocialista időszak kártérítése egyrészt nagyon alacsony volt, másrészt csak anyagi vonzata van. Az új kárpótlási törvény viszont politikailag is rehabilitálja az egykori áldozatokat. A probléma sok huzavonát és hosszú vitákat eredményezett, majd a szenátus kezdeményezésére módosították a kárpótlási törvényt. Az új változat szerint a módosított törvény minden áldozatra vonatkozik, az egyszer már kárpótoltak is pénzt kaphatnak, de az összegből levonják az első kárpótlás összegét. Módosult a kérvény beadásának a határideje is: kárpótlásért 2010 végéig lehet folyamodni.

Az egykori Varsói Szerződés öt tagállama - Szovjetunió, Lengyelország, Magyarország, Bulgária, a Német Demokratikus Köztársaság - 1968. augusztus 21-én szállta meg Csehszlovákiát, hogy véget vessen a "prágai tavaszként" ismert reformfolyamatnak. Míg négy ország hadseregei még 1968 őszén elhagyták Csehszlovákiát, addig a szovjet csapatok csak 1991 júniusában vonultak vissza.

A történelmi dokumentumok tanúsága szerint a megszállás első két hetében 72 cseh polgári személy vesztette életét, míg további 267-en súlyos sérüléseket szenvedtek. Az áldozatok között három dél-szlovákiai magyar is volt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Szovjetunió

• Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához
• Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat
• Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését
• A németeket vádolta meg a Szovjetunió a katyńi események után
• Az autogramkérők ostromát is ki kellett állnia Gagarinnak
• Teljes atomleszereléssel válaszoltak volna a szovjetek a „csillagháborúra”
• Fel akarták gyújtani a nyilasok a visszaadott 48-as honvédzászlókat
• Férjét indult megbosszulni a szovjet harckocsizó özvegy
• Tagadta bűnösségét a kémkedés miatt kivégzett Rosenberg-házaspár