Restaurálták a kincset érő ókori gyűjteményt
2010. július 22. 14:51 MTI
Jelentőségét korábban egy lapon említették a trójai ásatások leletanyagával. Max von Oppenheim német keletkutató gyűjteményét évtizedeken át mégis úgy könyvelték el, hogy helyrehozhatatlanul elpusztult. A "kirakós játékot" mostanra újra összerakták berlini restaurátorok.
Korábban
Huszonhétezer darabos puzzle volt. Kilenc évig tartott, amíg a restaurátorok a töredékekből ismét összeállították a háborúban szétrombolt gyűjteményt. Megint régi fényében ragyog az a 30 szobor és domborműlap, amelyet a német kutató az 1899-ben kezdett feltáráson talált a mai Szíria területén lévő Tell-Halaf dombján. A nagyközönség - csaknem 70 év után először - 2011 januárjától láthatja újra a műkincseket a berlini múzeumszigeten.
Az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb nemzetközi restaurálási projektje volt - mondta Lutz Martin kurátor a dpa német hírügynökségnek. Különlegessége, hogy a bazaltból faragott figurákat, köztük oroszlánokat, griffeket és istenalakokat, kézi munkával és nem számítógépes programmal állították helyre.
"Trójáról és Schliemannról mindenki tud, de Tell-Halaf nem olyan ismert" - fejtegette Martin. Ennek megváltoztatására hivatott a majdani kiállítás, amely bepillantást enged az ősi Mezopotámia kultúrájába. Ráadásul az Elő-ázsiai Múzeum (Vorderasiatisches Museum) bejáratát az arámiai hercegi palotából származó műemlékek fogják alkotni, ahogyan azt a három éve meghalt Oswald Mathias Ungers építész eltervezte.
A restaurált gyűjteményt Max von Oppenheim (1860-1946) születésének 150. évfordulója alkalmából mutatják be. A kölni bankár fia szenvedélyes keletkutató volt, de a régészeti munkát inkább szakértőkre bízta. "Személyzetet fogadott" - magyarázta a kurátor. A leletek egy részét 1930-tól a berlin-charlottenburgi Tell-Halaf Múzeumban állították ki. Tell-Halafot együtt említették a babiloni és trójai ásatásokkal, a műkincseket olyan hírességek is megtekintették, mint Samuel Beckett vagy Agatha Christie.
Az épületet 1943-ban lebombázták, és a "törmelékgyűjtemény" közel 50 éven át feledésbe merült, csak a berlini fal leomlása után nézhették át a Max Freiherr von Oppenheim Alapítvány képviselői. Azóta, 2006-ban a tell-halafi ásatások is újraindultak német és szíriai kutatók részvételével.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Milliók voltak kíváncsiak a „Nemek csatájának” keresztelt teniszmérkőzésre tegnap
- Róma elfoglalása zárta le az egységes Olaszországért folytatott hosszú küzdelmet tegnap
- Darázsra emlékeztető formája és hangja után kapta nevét a legendás Vespa tegnap
- A második világháború végéig kellett várni a cannes-i filmfesztivál debütálására tegnap
- Michelangelo, Van Gogh és az anime stílusában alkotta újra a mesterséges intelligencia az Ásító inast tegnap
- Kétszer is megnyerte, de csak a második Oscar-díját vette át személyesen Sophia Loren tegnap
- Csupán adócsalásért tudták elítélni a szeszcsempészetből meggazdagodó Al Caponét tegnap
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát 2024.09.19.