Szarvasos pecsétek mesélnek a társadalmak születéséről
2010. április 7. 10:10
A Chicagói Egyetem Orientalisztikai Intézetének kutatói egy 6000 éves, érintetlen várost ásnak Szíriában, amelynek segítségével talán jobban megismerhetjük a közel-keleti civilizációk születését, és a városiasodás első évezredeinek nehézségeit.
Korábban
A szíriai Raqqa közelében található Tell Zeidan 6000 éve őrzi érintetlenül leleteit, így a régészek egy igazi kincsesbányát találtak. A 31 hektáros terület a Balikh folyó és az Eufrátesz összefolyásánál, a legnagyobb ősi kereskedőutak csomópontjában található.
A kiásott tárgyak alapján egyértelmű, hogy az i.e. 6000 és 4000 közötti korszak egyik első hatalmi központjára, és egyben ez az Ubaid kultúra (i.e. 5300-4000) egyik legnagyobb lelőhelyére bukkantak Mezopotámia északi részén. A régészek eddig a helyi obszidán-kereskedelem, illetve rézgyártás nyomait azonosították, illetve az is kiderült, hogy az elit – szarvasokat ábrázoló - kőpecsétekkel jelölte meg javait.
A szakértők szerint a feltárás során nemcsak arra derült fény, hogy a társadalmak hogyan fejlődtek a korban, de azok virágzása is nyomon követhető. Az ásatást vezető Gil Stein szerint a kor a fejlett öntözést, a központosított templomvárosokat, az erős politikai vezetőket, és a társadalmi egyenlőtlenségeket hozta magával. Emellett a kutatás azért is jelentős, mert a tell leletei arra is rávilágítanak, hogy miként jelentek meg és működtek a több várost és nagyobb térséget átfogó társadalmak. Így például kiderült, hogy a Tell Zeidanban előállított tárgyakhoz a fémet 300-400 kilométerrel messzebbről, a mai Diyarbakirból hozták a városba.
A feltárásoknak azonban még nincs vége: a kutatók szerint a lelőhelyet fontossága miatt akár évtizedekig áshatják még.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
- Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
- A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
- Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
- A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
- Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
- Hétvégi várkalauz: Nagykálló
- Hétvégi várkalauz: Szikszó
- Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat
- Milliók voltak kíváncsiak a „Nemek csatájának” keresztelt teniszmérkőzésre tegnap
- Róma elfoglalása zárta le az egységes Olaszországért folytatott hosszú küzdelmet tegnap
- Darázsra emlékeztető formája és hangja után kapta nevét a legendás Vespa tegnap
- A második világháború végéig kellett várni a cannes-i filmfesztivál debütálására tegnap
- Michelangelo, Van Gogh és az anime stílusában alkotta újra a mesterséges intelligencia az Ásító inast tegnap
- Kétszer is megnyerte, de csak a második Oscar-díját vette át személyesen Sophia Loren tegnap
- Csupán adócsalásért tudták elítélni a szeszcsempészetből meggazdagodó Al Caponét tegnap
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát 2024.09.19.