Történelemlopással vádolják Szerbiában a koszovói albánokat

A Palgrave Macmillan kiadó gondozásában megjelenő művet Anna Di Lellio, a New York-i New School University professzora, a pristinai újságíró-egyetem tanára, szociológus, újságíró és politikai elemző írta, aki az utóbbi tíz évet Koszovóban töltötte.

A The Battle of Kosovo 1389: An Albanian Epic (Az 1389-es rigómezei ütközet: egy albán eposz) című munkája a szerb történelem máig legheroikusabbnak tartott küzdelméről szól, de albán szemszögből. Albán szájhagyományra hivatkozva nem kevesebbet állít, mint azt, hogy a csata hőse, az I. Murád török szultánnal végző Milos Obilic szerb nemes nem is szerb volt, hanem albán. Ez az újszerű, az albánok iránti szimpátiából fakadó tétel - magyarországi párhuzamot vonva - körülbelül azzal ér fel, mintha valaki ma azt állítaná, hogy törökverő Kinizsi Pál román, az Egert megvédő Dobó István szerb, Vak Bottyán kuruc generális pedig tulajdonképpen tiroli osztrák volt.

A szerző azonban albán népballadákra hivatkozva azt állítja, hogy a Lázár szerb fejedelem halálával végződő csatát elkezdő I. Murád gyilkosát - aki árulást színlelve jutott a török szultán elé, hogy aztán mérgezett tőrrel ledöfje - nem is Milos Obilicnak hívták, hanem Milos Kopiliqnak, s nem szerb, hanem albán volt. Ezzel igen érzékeny kérdést érint, mivel egy legendát próbál elvenni a szerbektől, olyan hőst, akit Szerbiában mindenki ismer, sajátjának vall, annak ellenére, hogy mint a legtöbb legendabeli alakról, róla is nagyon kevés pontos, tudományosan igazolt ismeret van. A történészek többsége ma már hajlik rá, hogy elfogadja a létezését, és azt, hogy valóban ő végzett I. Muráddal, akinek a fia, I. Bajazid fejezte be az ütközetet, s ölette le - talán az apja halála miatti bosszúból - az összes szerb foglyot.

Milos Obilic azonban csak egy szem az identitásukat kereső balkáni népek "hősrabló" akciónak áldozatul esett személyek láncolatában. A függetlenségük mellé történelmet is gyártani kívánó koszovói albánok korábban már több akciót kezdtek: megpróbálták például albánosítani a 19. század elején a török uralom ellen indított első szerb függetlenségi háború vezérét, Karadjordjét. A későbbi szerb és jugoszláv uralkodóház (Karagyorgyevicsek) őséről közölték, hogy a Kliment törzsből származott, s valódi neve Kelmendi.

Több sem kellett a szerb nacionalistáknak: néhány évvel ezelőtt, az agresszív albán propagandára adandó méltó válaszként azt javasolták, hogy Belgrád központjában állítsanak szobrot Szkander bégnek (Kasztrióta Györgynek), mert a középkori Albánia törökellenes harcát vezető nemzeti hős szerb származású. Szerb anyától (Vojiszlava) született, s élete vége felé elhagyta mohamedán hitét, keresztény lett.

A történelmi múlt megalkotásáért vívott harc azonban nem korlátozódik személyekre. Koszovó turisztikai hivatala, hogy fellendítse a tavaly függetlenné vált ország idegenforgalmát, rendszeresen szerepel nemzetközi turisztikai vásárokon, s prospektusaiban sok szépet kínál az érdeklődőknek. Többek között a bizánci-albán építészet remekét, Visoki Decani kolostorát, amely valóban csodálatosan szép. Csak hát semmi köze az albánokhoz. Uros szerb fejedelem kezdte építtetni 1327-ben, s a munkálatokat egy Fra Vita nevű kotori ferences rendi szerzetes irányította - ezért hasonlít talán a templom oly nagyon az olaszországi román stílusú bazilikákra, például a pisai dómra. Hasonlóképpen az albán építészet emlékeként reklámozzák a Pristina melletti Gracanicá szerb kolostorának székesegyházát is, amely viszont a bizánci építészet műremeke, s 1322-ben készült el, amikor albánok még szinte nem is éltek Koszovóban.

A szerbség bölcsőjének tekintett területre csak az I. rigómezei csata után települtek be nagyobb számban, azt követően, hogy Milos Obilic-Obiliq megölte Murád szultánt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban