Érintetlen marad a Szépművészeti lépcsője

Mint Baán László főigazgató felidézte, a bővítést jegyző Karácsony Tamás építész terveit több mint két éve mutatták be. Ezek "példátlan médianyilvánosságot" kaptak: több száz médiamegjelenés során, de akár a Szépművészeti honlapján is meg lehetett ismerni a több mint 8000 négyzetméteren felépítendő, új földalatti szárnyat - tette hozzá.

Múlt év decemberében mégis éles viták lángoltak fel a bővítés felszíni elemeivel, elsősorban a homlokzati lépcsősorba tervezett bevágással kapcsolatban, ezek hatására a Szépművészeti vezetése a tervek újragondolására kérte fel az építészt. "Nem egy rossz megoldást vetettünk el egy jobbért" - hangsúlyozta Baán László, mint azonban hozzátette, olyan tervváltozatot szeretett volna, amelyet széles körű konszenzus övez. A sajtónak szerdán bemutatott, véglegesnek tekintett tervekben már nem szerepel a lépcsősori bevágás, és a Dózsa György úti lejárati torony is áttetsző szerkezetet kapott.

Skardelli György, a Központi Tervtanács május 20-i ülésén a terveket opponáló építész elsősorban azt emelte ki, hogy az új szárnyban a látogatót a múzeumhoz méltó környezet fogadja, amely a történelmi épületre is erősen reflektál: többek között a főhomlokzatot tükröző, "lenyűgöző térsor" révén.

Terveit bemutatva Karácsony Tamás elmondta, a múzeum bejáratai a 80 méter hosszú térszint alatti tengely két végén lesznek, ezek közül a Dózsa György út felőli kettős üvegtorony látható majd a felszínen. A lejárati épület teljes egészében üvegből készül, és a tervezők arra is ügyeltek, hogy szemből nézve minél kevesebbet takarjon ki a Schikedanz-féle történelmi múzeumépület homlokzatából.

A lépcsősori bevágás elmaradása a múzeum bejárásában jelent majd a korábban tervezetthez képest más koreográfiát - jegyezte meg Karácsony Tamás, hozzáfűzve: a mindenkori üzemeltető a jövőben is bármikor megnyithatja a jelenlegi főbejáratot. "Ki fogjuk próbálni" - válaszolt a felvetésre Baán László, aki azonban a közelmúltban hasonló módon bővített madridi Prado példája nyomán úgy vélte, a közönség az új lejáratot részesíti majd előnyben.

A főigazgató elmondása szerint a 90 százalékban az Európai Unió által finanszírozott, csaknem 4 milliárd forintos beruházás jövő év elején veheti kezdetét, és az új szárny 2012-ben fogadhatja az első látogatókat. A tervek szerint a föld alatt zajló munkálatokat az érdeklődök is figyelemmel kísérhetik majd.

Újságírói kérdésre válaszolva Baán László kitért a Szépművészeti kiállítási naptárára is. Mivel az eredeti tervek szerint az építkezés már megkezdődött volna, nyárra nem kötöttek le időszaki kiállításokat, szeptemberben azonban két tárlat is nyílik, melyek Gustav Klimtet és a bécsi szecesszió mestereit, illetve Fernando Botero életművét mutatják be. Eközben a Szépművészeti kincseiből a moszkvai Puskin Múzeumban és a londoni Royal Academy of Arts-ban rendeznek kiállítást.

Az új épületszárny 2011-es megnyitására tervezett, reprezentatív Cézanne-kiállítást a múzeum a 2012-re tolódott átadáshoz ütemezi át - árulta el a főigazgató.

A bővítés látványtervei a mai nap folyamán a Szépművészeti Múzeum honlapjára is felkerülnek.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2021

• A popzene és a politika az 1980-as és 1990-es években
• Holländer Margit lágerélményei
• Göring, az élvhajhász náci
• A középkori élet hét legkülönösebb veszélye
  
• A két Karátsonyi-kastély Beodrán
• A magyar könnyűzene az 1980-as években
• Az indián fogságnaplók üzenete
• Szendrey Júlia világai
• Vacsoraversenyek az 1930-as évek Budapestjén