Múzeumi kalandozás a Hősök terén
2010. április 28. 13:14
Különleges, az eddig megszokottól eltérő tartalmi felépítésű számmal jelentkezett a Múzeumcafé: ezúttal egyetlen központi témával, a budapesti Szépművészeti Múzeum tervezett, a jövő év tavaszán elkezdődő földalatti bővítésével foglalkoznak.
Korábban
A lap elején azonban most is ott találják a szokásos bel- és külföldi hírcsokrot, kiállításajánlóinkat, valamint az ezúttal az interneten „épülő” virtuális múzeumokat bemutató Monitor és a valóságos múzeumépületekről szóló albumokat ismertető Szemle rovatokat.
Ezt követően Dávid Ferenc művészettörténész, a terveket elbíráló grémium egyik tagja mondja el véleményét a múzeumbővítés szükségességének okairól és a felhívásra beérkezett pályamunkákról, majd részletesen is bemutatják az egyes pályázó építészek koncepcióját és az ezekből fakadó terveiket. A legnagyobb teret természetesen a nyertes Karácsony Tamás és csapata pályázata kapja, akinek nemcsak látványterveit ismerhetik meg, de interjút is olvashatnak vele elképzeléseiről és azok megvalósításáról a a Pódium rovatban.
A következő összeállításban a részletek kapnak hangsúlyt: a régi és az új épületrész kapcsolódásáról az ennek megvalósításáért felelős építészek, Szécsi Zsolt és Mányi István mondják el gondolataikat, majd bemutatjuk a bővítés fűtéséért és szellőztetéséért felelős épületgépészek, valamit a világítást tervező szakemberek munkáját. Lukovich Tamás várostervező az átépítés tágabb összefüggéseit elemzi, majd felidézik az eredeti épületet tervező Schickedanz Albert munkájának történetét.
A Disputában ezúttal Raday Mihály városvédő, Őrfi József építész, Mezős Tamás, a KÖH elnöke és Vargha Mihály, az építészfórum.hu főszerkesztője fejti ki, hogy mennyire változtatható meg szerintük a múzeumbővítéssel a Hősök tere mai, évtizedek óta változatlan arculata. György Péter arról elmélkedik, hogy az átalakítás milyen egyéb változásokat hozhat a múzeum életében, Szablyár Eszter a világ nagy múzeumátépítéseiről állított össze egy alapos, sok képpel illusztrált anyagot, s végül egy spanyol építész a madridi Prado – részben szintén fölalatti – bővítésének történetét és tanulságait osztja meg az olvasóval.
A téma lezárásaképpen pedig Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója beszél a bővítés várható hasznairól.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
- Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
- Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
- Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt tegnap