Régészek cáfolják a kínai mítoszokat

A Field Museum kutatói és kínai munkatársaik a korábban ismert írásos információk valóságtartalmát régészeti eszközökkel próbálták igazolni, hogy jobban és objektívebben megérthessék az első kínai császár uralmát. Gary Feinman és Linda Nicholas antropológusok 1996 óta, minden évben 4-6 hetet töltenek Kínában, és a Sandongi Egyetem Fang Hui vezette kutatócsoportjával közösen ókori tárgyakat keresnek az uralkodó egykori birodalmában.

Ezeket aztán az írásos emlékekkel is összevetik, és így sokkal reálisabb képet alkothatnak Kína első császárnak uralkodásáról, és a régió történetéről is. A kutatás eredményeit az amerikai tudományos akadémia hivatalos lapja, a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) legújabb számában (The imprint of China’s first emperor on the distant realm of eastern Shandong) tették közzé.

Csin Si Huang-ti először i.e. 221-ben egyesítette Kínát, ám a történészeknek nagyon kevés adata van azzal kapcsolatban, hogy ez az egyes tartományokban milyen módon ment végbe. A vizsgálatba bevont térséggel is ez a helyzet: a feljegyzések szerint az uralkodó i.e. 219-ben felkereste a Sandong délkeleti partjainál magasló Langya hegyet, és mindez lenyűgözte őt, ezért három hónapig maradt. Nem sokkal később 150 ezer lelkes telepest küldött a térség gyarmatosítására, azzal az ígérettel, hogy az érkezőknek a következő 12 év során nem kell adót fizetni és közmunkát végezni. Megkezdődtek az útépítések is, hogy a katonák mellett a kereskedők is gyorsabban eljuthassanak oda: mindez a hegységben kitermelt só és vas miatt volt különösképp szükséges.

Feinman szerint azonban a gyarmatosításra a táj szépsége helyett reálpolitikai okokból került sor, hiszen a császár lojális embereit telepítette a birodalma szélén álló, akkor még főként ellenséges térségbe. Emellett a kutatók azt is igazolták, hogy az írásos szövegekkel ellentétben a régió akkor már régóta, i.e. 2600-2400 óta sűrűn lakottnak számított, így a gyarmatosítóknak a helyiek elűzésével és megszállásával sikerült érvényesülniük.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
  
• Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait