Kétségbe vonták a kínai eredetmítoszokat

A tematikus lapban (Beyond the Yellow River: How China Became China) megjelent cikkek szerzője, Andrew Lawler Hszincsiang tartományban egy tucat régésszel készített interjút, akik felfedezéseikkel az elmúlt évtizedben újraírták az eredetmítoszok egy részét. A kutatók ugyanis elődeikkel szemben komolyan veszik a régészeti leleteket is, míg korábban az írott források mindennél jelentősebbnek számítottak.

A kutatóknak azonban sietnie kell: a fosztogatások, és a folyamatos fejlesztések villámgyorsan tüntetik el azokat a tárgyakat, amelyek segíthetnének a valós múlt megismerésében. Bár az országban a sírrablás már szinte történelmi tradíciónak számít, az örökségvédelmi szabályok elég komolyak: ezek szerint a csempészésért börtön, vagy akár halálbüntetés is járhat (bár ez utóbbit hasonló dologért még senkire sem szabták ki). A régészeknek így folyamatosan tárgyalnia kell, mind a kormányzattal mind a beruházó cégekkel, hogy legalább néhány ősi helyszínt megmenthessenek a gazdasági növekedés okozta fejlesztési láztól.

A Science magazinban megjelent tanulmányok ezeket a régészeti felfedezéseket fogják át: így például megtudhatjuk, hogy az ásaátok következményeképp mára szinte teljesen eltűnt az iskolai tankönyvekből a korábban legendás alapítónak tartott Hszia dinasztia. A mitikus család létezésére először az i.e. 6. században Konfuciusz utalt, akinek elképzeléseit később senki nem vonta kétségbe, így a kínai kutatók több nemzedéke is abban a hitben tevékenykedett, hogy a Hszia volt Kína azon uralkodó dinasztiája, amely a városállamokból létrehozta a hatalmas birodalmat. Az 1959-es feltárások óta azonban a szakemberek is kételkedtek: a Hsziáknak ugyanis semmilyen régészeti nyomát nem sikerült megtalálni. Bár akkor ünnepélyesen jelentették be az elveszettnek hitt, első főváros felfedezését, a legújabb kutatások szerint a település egy teljesen más kultúrához tartozhatott.

A lapból megismerhetjük a Csengduhoz közeli Csinsában folytatott feltárásokat - a leletek alapján valószínű, hogy az a korábban hitnél több ezer évvel régebbi, gazdagabb és komolyabb kultúra lehet. A városban a feltárások hatására és védelmére múzeum is épült, így a helyi jogszabályok megszigorításával talán lehetővé válhat a múlt ezen részletének megismerése is.

Szintén jelentős egy északi feltárás: a csangsei temetőben, az egyik legpompásabb lelőhelyen 48 szekér és 105 ló maradványait találták meg, ezeket Csin állam egyik hajdani vezetőjével együtt temették el , aki az i.e. 1120 és 881 között uralkodó nyugati Csou (Zhou) dinasztia idején tűnt ki győzelmes hadjárataival. Ehhez a lelethez fogható nem ismeretes a Sang (Shang) és a Csou (Zhou) dinasztiák által átívelt egész korban, i.e 1600 és 256 között. A csangsei régészeti együttes sokkal régebbi, mint a szomszédos Sanhszi (Shanxi) tartományban feltárt híres agyaghadsereg.

Egy másik cikk szintén egy tabunak megy neki. Az új eredmények szerint a Selyemúton nem csak kifelé áramlottak az anyagi- és szellemi javak, hanem befelé is, így a korábban teljesen zártnak hitt Kína valójában éppen a kulturális kölcsönhatások hatására felvirágzó civilizációnak tekinthető.

Beyond the Yellow River: How China Became China

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­ősz
Múlt-kor magazin 2021

• Ókori emberáldozatok 
• A magyar könnyűzene a hetvenes években
• Az MSZMP-tömegszervezetek mindennapjai
• Piranesi rézkarcbörtönei
• Itt a szép, itt a jó, itt a parázs gesztenye!
• A szepesgörgői Görgey–Csáky-kastély
• Magyar konyha a gulyás előtt
• A háztáji gazdálkodás kialakulása és szerepe
• Az Én évtizede a rockzenében