Négyszáz éves az Angolkisasszonyok rendje

A konferencia alkalmából a Vedd a társaságét! című szimpózium egyik előadója, Willi Lambert, a müncheni jezsuita lelkiségi központ vezetője kiemelte: a szerzeteseknek a mai társadalmat megszólításához a hiten kívül hangsúlyosan kell kezelniük többi között az igazságosság elvét. Ha ezt szem előtt tartják, megvalósítják az Angolkisasszonyok szabályait is meghatározó jezsuita rendalapító Szent Ignác elvárásait is.

Mint mondta, "Szent Ignác a szeretet és a munka embere volt", vallotta, hogy "folyamatosan erőfeszítéseket kell tenni az életben céljaink eléréséért". Mind ő, mind az Angolkisasszonyok rendjének alapítója, Ward Mária angol szerzetesnő "minden dologban Istent kereste", így a gondolkodásban és az értékek felkutatásában is.

Martha Zechmeister, a salvadori egyetem teológiatanára közölte, hogy Ward Mária szellemisége a szegények szeretetében és az irántuk mutatott szolidaritásban teljesedett ki. Szent Ignác is azért követelte meg rendtársaitól a szegénységet. Kitért arra, hogy a jezsuita és a Congregatio Jesu rend regulája szerint a szerzeteseknek "nem szabad anyagi értelemben semmit sem birtokolni". Ward Mária minden tulajdonát másoknak adta, így a nélkülözés végigkísérte az életét.

Gemma Simmonds londoni teológiatanár rámutatott: a volt szocialista országokban sok üldöztetésben volt részük a szerzeteseknek, "szenvedéseiknek és kitartásuknak azonban meg lett a gyümölcse a mai modern egyházban, hiszen most is léteznek". Beszélt arról is, hogy a nők szerepét nem veszik elég komolyan a mai társadalomban és az egyházban sem. Ward Mária tevékenysége azonban éppen az ellenkezőjét példázza. Ő a nőknek azt közvetítette, hogy "Isten számára a legnagyobb dicsőség maga az élő ember".

Munkája során szerzett tapasztalatairól elmondta: sokan ragaszkodnak hírnévhez, dicsőséghez, biztonsághoz és anyagiakhoz. Az, ahogyan Ward Mária élt, azt üzeni a mai fiataloknak, hogy ezektől szabadulni kell.

Ward Mária (1585-1645), a Congregatio Jesu szerzetesközösség alapítója 1610 körül a flandriai St. Omerben, más fiatal nőkkel együtt, lányok nevelésére vállalkozott. A jezsuita rend alapszabályait alkalmazta nőkre, saját elöljáróval, szabad mozgási lehetőséggel. Számos európai nagyvárosban: Kölnben, Münchenben, Rómában, Nápolyban, Pozsonyban, Prágában és Bécsben alapítottak iskolákat fiatal lányok nevelésére. Magyarországra Pázmány Péter esztergomi érsek hívta a rendet 1627-ben. Pozsonyból 1770-ben Mária Terézia telepítette át őket a budai Várba, később Pesten elemi iskolát nyitottak.

Az 1948-as államosításig az elemi iskolától a polgári iskolai tanárképző főiskoláig nyolcféle iskolájuk működött a fővárosban, de voltak intézményeik Egerben, Veszprémben, Kecskeméten, Nyíregyházán és Piliscsaba-Klotildligeten is. E városok többségében ma is működnek rendházaik és iskoláik.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban