2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Lebontották a berlini dominófalat

2009. november 10. 15:35 MTI

Amilyen világra szóló esemény volt 20 évvel ezelőtt a hírhedt berlini fal leomlása, olyan, az egész világnak üzenni kívánó ünnepséggel emlékeztek hétfőn a német fővárosban az 1989 november 9-én történtekre. A megemlékezés legfőbb üzeneteként jelképesen ismét ledöntötték a fal dominóból készült mását, és az első dominót - akárcsak 20 évvel ezelőtt az első téglát - Magyarország, illetve Németh Miklós volt magyar miniszterelnök "ütötte ki" a falból.

A szabadság ünnepe

A házigazda, az egykori NDK-ban felnőtt Angela Merkel kancellár a szabadság ünnepére meghívta mindazokat, akik annak idején közreműködtek a fal leomlásához vezető eseményekben, így mindenekelőtt Mihail Gorbacsov volt szovjet vezetőt, továbbá Németh Miklós mellett Lech Walesát, a volt lengyel Szolidaritás szakszervezet hajdani vezetőjét. Nicolas Sarkozy francia elnökkel, valamint Gordon Brown brit miniszterelnökkel az élen jelen voltak az Európai Unió állam-, illetve kormányfői, köztük Bajnai Gordon magyar miniszterelnök is. Az Egyesült Államokat Hillary Clinton külügyminiszter, Oroszországot pedig Dmitrij Medvegyev államfő képviselte.

A szakadó eső ellenére tízezrek ünnepelték a hajdani fal leomlását, ami egy évvel később lehetővé tette Németország újraegyesülését, illetve az európai egység megvalósulását. A politikai, kulturális - és főként jelképes - eseményekben bővelkedő program hivatalosan is a szabadság ünnepe elnevezést kapta, és az ünnepi koncerttel kezdődött: a berlini Staatsoper zenekara Daniel Barenboim vezényletével Richard Wagner, Arnold Schönberg és Ludwig van Beethoven műveiből adott elő, és fellépett a világhírű spanyol operaénekes, Plácido Domingo is. A koncert után a meghívott magas rangú külföldi vezetők átvonultak a kapun Berlin keleti feléből a hajdani Nyugat-Berlinbe, jelképesen felidézve a két évtizeddel ezelőtt történteket, amikor a határátkelők megnyitása után a keletnémetek százezrei mentek át a város nyugati felébe.



Ezt követően a német kancellár, valamint Oroszország, továbbá a nyugati szövetségesek jelen lévő vezetői, Dmitrij Medvegyev orosz államfő, Hillary Clinton amerikai külügyminiszter, Nicolas Sarkozy francia államfő és Gordon Brown brit miniszterelnök mondott ünnepi beszédet. Clinton magával hozta a belpolitikai teendői miatt a megemlékezéstől távol maradó Barack Obama elnök videoüzenetét, amelyet egy hatalmas kivetítőn láthattak a résztvevők.

Az orosz államfő azt hangsúlyozta, hogy a 20 évvel ezelőtti események Európa számára a szabadságot és a haladást eredményezték. Emlékeztetett arra, hogy fal leomlását nagymértékben elősegítették a hajdani Szovjetunióban történt változások is. Kiemelte, hogy a fal leomlása a konfrontáció végét jelentette, és hangsúlyozta, hogy Európának és a világnak ezen az úton kell tovább haladni.



Hillary Clinton amerikai külügyminiszter azt emelte ki, hogy a fal leomlása nemcsak Németország, hanem Európa és az egész világ számára új fejezetet jelentett. Clinton tolmácsolta az amerikai elnök üdvözletét, majd a kivetítőn maga Obama "vette át a szót". Az amerikai elnök emlékeztetett elődeinek hozzájárulására a 20 évvel ezelőtti eseményekhez, és gratulált a német népnek, illetve a berlinieknek. Obama hangsúlyozta: a berlini fal leomlásának legfőbb üzenete az, hogy a szabadságért folyó harc soha nem érhet véget. Nicolas Sarkozy francia elnök és Gordon Brown ugyancsak a fal leomlásának történelmi jelentőségét méltatta, és egyben köszönetet mondott a berlinieknek akkori bátorságukért és példamutatásukért. Mindketten kiemelték, hogy a 20 évvel ezelőtti események hasonló magatartásra köteleznek.

A házigazda Angela Merkel kancellár élete egyik legboldogabb napjáról, egy álom megvalósulásáról beszélt. A kancellár köszönetet mondott a hajdani keletnémet ellenzékieknek, és köszönetet mondott a kelet- és közép-európai szomszédoknak, köztük Magyarországnak is a fal leomlását elősegítő akkori szerepvállalásért. A kancellár külön kiemelte az 1968-as prágai tavaszt, a lengyelországi Szolidaritás szakszervezet megalakulását és a magyarországi határnyitást, továbbá a volt szovjet elnök, Mihail Gorbacsov szerepét.



Az ünnepség tetőpontjaként hétfő este jelképesen ismét leomlott a berlini fal, pontosabban annak hatalmas dominókból készült hasonmása. A két évtizeddel későbbi faldöntés a jubileumi ünnepség tetőpontját jelentette, mégpedig magyar főszereplővel. Az első dominókövet az akkori magyar miniszterelnök, Németh Miklós és az egykori lengyel Szolidaritás szakszervezet volt vezetője, Lech Walesa döntötte le. Mindez elismerését jelentette annak a magyar, illetve lengyel szerepvállalásnak, ami elősegítette az eredeti fal 20 évvel ezelőtti leomlását és a német egység megvalósulását. A volt magyar miniszterelnök rövid beszédet is mondott. Ebben - mint az MTI-t tájékoztatta - a magyar nép nevében büszkeségét fejezte ki az akkori hozzájárulás lehetőségért, és egyben köszönetet is mondott mindazoknak, akik közreműködtek ebben.

A dominófal az eredeti keletnémet építmény vonalát követve húzódott a Brandenburgi kapui előtt, és pontosan 1000, egyenként 2 és fél méter magas, különleges műanyagból készült dominóból állt. A különleges köveket mintegy 15 ezer német és külföldi diák rajzolta, illetve írta tele az egykori fallal kapcsolatos gondolataival. Az ünnep záróaktusát egy újabb koncert jelentette, ezúttal a "könnyebb műfajban", az amerikai rocksztrár Jon Bon Jovi és a német Scorpions részvételével. Az utóbbi világhírű dalát, a The Wind of Change-t hétfő este szinte egész Berlin énekelte.

A berlini évfordulós ünnepséget tüzijáték zárta.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár