KGB-ügynök lehetett a NOB egykori feje

A 89 esztendős spanyol Samaranch 1980-tól 2001-ig állt a NOB élén, és még jelenleg is a bizottság tiszteletbeli elnöke. A könyv szerzőinek állítása szerint a korábbi rendkívül tekintélyes sportdiplomata a fasiszta Franco-rezsim funkcionáriusa volt, később pedig a szovjet titkosszolgálat ügynöke lett.

A szerzők - köztük Jurij Felstinszkij történész, valamint két nemzetközi hírű sakknagymester, Viktor Korcsnoj és Borisz Gulko, továbbá a KGB egykori rangidős vezetője, Vlagyimir Popov alezredes beszámoltak arról, hogy a szovjet titkosszolgálat a legkülönbözőbb módszerekkel befolyásolta a volt Szovjetunió "sakk-elitjét". És Popov szerint nem csupán a többszörös világbajnok, Anatolij Karpov volt KGB-ügynök, hanem Juan Antonio Samaranch is.

A könyvet ismertetve a német lapok emlékeztettek arra, hogy Samaranchot - aki Franco idején a sportügyekért felelős államtitkár volt - 1977-ben, a spanyol diktátor halála után szovjet-, illetve mongol nagykövetként Moszkvába küldték. A moszkvai "száműzetés" alatt valóságos sportkarriert futott be, és 1980-ban már a NOB elnöke lett, mégpedig nem sokkal az előtt, hogy Moszkvában megnyíltak a nyugati országok által bojkottált nyári olimpiai játékok.

Popov szerint a KGB-nek jelentős szerepe volt abban, hogy a spanyol diplomata a keleti tömb NOB-tagjainak szavazatával jelentős fölénnyel a bizottság elnöke lett. A volt szovjet titkosszolgálat azzal zsarolta meg a NOB elnökét, hogy még nagykövetként régiségek, ékszerek, illetve festmények csempészésén kapták rajta.

A Süddeustche Zeitung szerint Samaranchtól nem sikerült állásfoglalást szerezni a könyvben megjelent állításokkal kapcsolatban. A NOB kommunikációs igazgatója, Mark Adams ugyanakkor merő spekulációnak nevezte azokat. A Die Zeit című hetilap a szóban forgó állításokhoz fűzött kommentárjában feltette a kérdést, vajon befolyásolta-e Samaranch, hogy a nyári olimpiai játékok rendezési jogát annak idején Moszkva, a télit pedig később Szocsi kapta.

Az írás emlékeztetett arra, hogy a NOB-ot gyakran nevezték "titkos szövetségnek". A hetilap szerint a bizottság megérdemelte, hogy ezt az elnevezést ragasszák rá annak alapján, amilyen átláthatatlanul a sportot irányítja. Mindennek kapcsán a Die Zeit úgy ítélte meg: nem az a meglepő, hogy a bizottság korábbi elnökét - mint azt a szerzők a könyvben állítják - a KGB titkosszolgálati tevékenységre kényszerítette volna. A meglepetés az lenne, ha a NOB-ban Samaranch lenne az egyetlen titkos ügynök - írta legfrissebb számában a Die Zeit.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején