2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Hidegháborús sebeket tép fel egy francia kémfilm

2009. szeptember 25. 09:58 The Daily Telegraph, The Independent

Egy új francia film azt a kettős ügynököt mutatja be, aki az 1980-as években több mint 400 ipari kémként tevékenykedő KGB-st leplezett le. Az alkotás komoly felháborodást váltott ki Moszkvában, akik a főszereplő megfenyegetése mellett a film bojkottját is elrendelték.

A L'Affaire Farewell bemutatja, hogy a KGB francai ügynöke miként járult hozzá a kémszervezet belső köreinek tönkretételéhez, amely később a Szovjetunió bukását is eredményezte. A T Direktorátust vezető Vlagyimir Vetrov ezredes a KGB ipari kémkedésért felelős részlegének dolgozott, és 1981-82-ben a francia kémelhárítás az ő tevékenységének köszönhetően buktatott le 400 szovjet ügynököt. Az információt Mitterand szinte azonnal megosztotta az amerikaiakkal, annak ellenére, hogy szocialista kormányzatának kommunista politikusok is ültek - lepődött meg az eseten a Daily Telegraph tudósítója.



A Farewell kódnevű Vetrov azt hozta nyilvánosságra, hogy a kommunisták hol és milyen információkhoz szeretnének hozzájutni, illetve azt is leleplezte, hogy a Keleti Blokk mennyire nem képes már versenyt tartani az ipari fejlődéssel. Az ügyről készített, és 1996-ban nyilvánosságra hozott CIA jelentésből kiderül, hogy az ezredes a KGB egyik legfontosabb ágazatát akkor rombolta le, amikor arra a szovjet hadseregnek a leginkább szüksége lett volna.

Többek közt ez az ügy vezetett egyébként a Reagan-féle csillagháborús (Star Wars) rakétavédelmi program megalkotásához, amely egy olyan űrversenybe húzta volna bele az oroszokat, amelyet már képtelenek voltak finanszírozni.

Az orosz vezetésnek azonban nem tetszett, hogy film készült minderről: bár a Szovjetunió már közel húsz éve nem létezik, az egykori KGB-ügynök Putyin nem adott engedélyt, hogy Christian Carrion és stábja Oroszországban forgassanak, és a főszerepet játszó Szergej Makoveckit pedig a párizsi orosz nagyköveten át megfenyegették. Végül Emir Kusturica vállalta a szerepet, akit Cannes-ban próbáltak felelősségre vonni, amiért „elvállalta egy oroszellenes propagandafilm főszerepét”. Carrion szerint ez részben személyes bosszú következménye: 1983-ban 47 szovjet diplomatát és újságírót küldtek haza Párizsból, és köztük volt az az Alekszandr Avdejev, aki később kulturális miniszter lett, és jelenleg párizsi nagykövetként szolgál.

A forgatásra végül Ukrajnában került sor, és Carrion szerint pozitív, hogy mindezt anélkül sikerült végigcsinálni, hogy valaki polóniumot tett volna a teájukba.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár