Különleges glóbuszok Szegeden

Sümeghy Zoltán, az SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének adjunktusa a glóbuszokról szervezett egész napos konferencia előtt elmondta, hogy a korábban általuk is ismert földtérképet 1892-ben készítették Berlinben. Szerkesztője Henrich Kiepert, a kor egyik kiváló geográfusa és kartográfusa volt. A glóbusz a hetvenes évek óta állt a tanszéken, feltehetően a század elején az egykori Kolozsvári Egyetemről került át Szegedre. Miután az idő igen megviselte, el kellett dönteni, hogy azonnal restaurálják vagy az enyészeté lesz. A tanszék vezetése az utóbbi mellett döntött, és akkor derült ki, hogy a glóbusz két térképet rejt.

A 19. század végén már igen pontosan fel tudták mérni a földrajzi pontokat, a térképezés matematikai alapjait is kidolgozták, így meglehetősen pontosak az adatok, kivéve azokat a déli pólus körüli területeket, amelyeket még nem nagyon ismertek akkoriban - fejtette ki a szakember. Az eredeti térkép alatt egy csaknem tíz évvel korábbi pihent. Az 1883-as térképre - felületi sérüléseiből következtethetően - csak később húzták rá a frissebbet. Okát nem tudni biztosan, de a szakember szerint magyarázat lehet, hogy abban a korban gyorsan változtak az ismeretek, hamar elavultak, így a tulajdonos valószínűleg frissítést kért a glóbuszra. Ezzel a szerkezet megmaradt, csak az információ módosult rajta.



Ezek ma már "csak" a múlt dokumentumai, egykoron azonban aktívan használták őket, például oktatási célokra. A csaknem embermagasságú szerkezetben a földgömb csaknem nyolcvan centiméter átmérőjű. A szerkezet értékét nagyon nehéz meghatározni, de az ilyen méretű glóbuszokból az eddigi ismeretek szerint pusztán négy darab van a világon - tette hozzá Sümeghy Zoltán.

Miután a restaurálási munka az eredeti egy térképről kettőre nőtt, a Nemzeti Kulturális Alaphoz pályázott az egyetem, és két és fél millió forintból elvégezték a munkát. A Képzőművészeti Egyetem elkészítette a földgömb és a szerkezet mását, amelyre rákerülhetett a felső, korábban ismert térképréteg.

Lente Zsuzsanna restaurátor úgy tájékoztatott, hogy a gömb alapja egy faváz, amelyen papírmasé- és gipszréteg-bevonat van, erre cikkelyenként ragasztották fel a színes litográfiát. A külső bevonata finom lakk, amely védi a térképet a szennyeződéstől és kis mértékben a fénytől. A szakember szerint a készítés technikája olyan magas fokú, hogy a mostani tudással is nagyon nehéz megvalósítani. A gömböket egyébként digitalizálták is. Létezik egy kezdeményezés, amelynek keretében a világban fellelhető glóbuszokat összegyűjtik, és az interneten bárki megtekintheti őket a Virtuális Glóbuszok Múzeumában - árulta el a restaurátor.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2015

• Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
• Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
• Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
• Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban 
• A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
• Rudolf, a trónörökös halála
• A csalogány és a csalogányvadászok
• Marie Curie és a „rádiumlányok”
• Kivégzésük előtt mondták