Ókori inkubátor Dionüszosz mítoszában
2009. szeptember 22. 10:15
Az ókori görögök valószínűleg tudhatták, hogy miként óvják meg a koraszülött babákat a környezettől - derült ki egy múlt hétvégén tartott konferencián, amelyen több ókori mítosz valóságtartalmát elemezték az orvosok.
Korábban
Az athéni onkológiai klinikák vizsgálatainak eredményeit a 15. hellén koraszülött gyógyászati konferencián mutatták be Thesszalonikiben. Az egyik, "Mythological description of an incubator" című előadásban az orvosok azt állították, hogy Dionüszosz születésének mítosza egy olyan szokást mutat be, amely nagyon hasonló a mai koraszülöttekkel kapcsolatos bánásmódhoz.
Zeusz és a halandó Szemelé fia, a szőlő, a bor, a szüret, a lakomák, a mámor és a felszabadultság istene volt. Születésének története tömény borzalom: Zeusz titokban látogatta a szépséges thébai hercegnőt Szemelét, de ez nem kerülte el féltékeny felesége, Héra figyelmét. Héra féltékenységében nem akarta, hogy a már Zeusztól állapotos Szemelé megszülje gyermekét, s ezért dajkájának álcázva magát, azt tanácsolta a lánynak, hogy kérje meg kedvesét Zeuszt, hogy teljes isteni pompájában jelenjen meg nála, mint egykor Héránál. Zeusz mivel ezelőtt visszavonhatatlan esküvel megígérte kedvesének, hogy teljesíti bármilyen kívánságát, menydörgés közepette és villámokat szórva jelent meg thébai hercegnőnél, ezzel lángba borítva palotáját.
A lány nem bírta el a látványt, s halálra égett, de Zeusz kiemelte halott kedvese testéből még fejletlen fiát, és saját combjába varrta, hogy ott fejlődjék, s mikor ideje elérkezik világra hozza. A gyermeket Nüsza hegyén szülte meg combjából, a szülésnél fia Hermész segédkezett, aki Dionüszoszt a nüsza-völgyi nimfákhoz a Hüászokhoz és a Szilénoszokhoz vitte.
A kutatók szerint a mítoszból kiderül, hogy Dionüszoszt a terhesség nyolcadik hónapjában, a tervezett időpont előtt vették ki Zeusz lábából, és a fejletlen gyerekre a nimfák különös gonddal vigyáztak. A fiút egy apró barlangba helyezték, amely a mai inkubátoroknak felelt meg: a bejáratnál a levegőt fenyők szűrték, és a gyereket egy speciális ágyon helyezték el, amely megvédte őt a külső környezeti hatásoktól. A mítosz szerzői persze valószínűleg nem technikai eszközöket, hanem egykori eljárásokat örökíthettek meg, amelyek biztosították a gyerekek túlélését.
Az orvosok szerint így valószínűnek tűnik, hogy az ókori görögök igenis gondoskodtak koraszülött gyerekeikről is, méghozzá minden lehetséges módon, és ez a szokás jelent meg mítoszaikban is.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán 18:05
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet tegnap
