Újraavatták Európa legnagyobb működő zsinagógáját
2009. szeptember 7. 08:57 MTI
Százötven éve, 1859. szeptember 6-án adták át Budapesten a Dohány utcai zsinagógát. Az avatóünnepségen a pesti előkelőségek valláskülönbség nélkül vettek részt. Az évfordulón újraavatták az épületet, amelyben egy kiállítás is emlékezik az elmúlt másfélszáz évre.
Korábban
Neológ imaház a Dohány utcában
Míg Pest városában 1787-ben még csak 14 megtűrt zsidó élt - zömmel az Orczy bárók Király utcai bérházában -, egy 1833-as összeírás már 1346 családot említ, s a szám a pénzügyek és a kereskedelem fellendülésével gyorsan emelkedett. A Pesti Izraelita Hitközség már az 1840-es években sürgette önálló zsinagóga építését - korábban csak az Orczy-házban és más épületekben létesültek imatermek.
1841-ben megszerezték a Síp utcai telket, majd a Dohány utcáig nyúló rész is a birtokukba került. A tervpályázatot, melyen Hild József és Feszl Frigyes is indult, Ludwig Förster bécsi építész nyerte meg mór stílusú tervével, és ő is vezette az építkezést 1854 és 1859 között. A minta a szintén Förster tervezte bécsi tempelgassei zsinagóga volt, ám a pesti templom amannál jobban kifejezi a polgári igényeket..
A mór stílusú zsinagógán jelent meg először torony magyarországi zsidótemplomon - korábban nemcsak nem lehetett ilyet építeni, de a zsinagógák maximális magasságát is szabályozták. A hagymasisakkal fedett tornyok közti ráccsal elválasztott, nyitott tér átmenetet alkot a belső udvar felé, amely kétoldali árkádsorával a középkori zsinagógák intim enteriőrjét idézi. A vörös téglahomlokzat azért tér el egy kicsit az utca vonalától, hogy az előírások szerint Jeruzsálem felé nézzen. A főbejárat felett Tóra-idézet olvasható: "Készítsenek nékem szentélyt, hogy lakjam közepettük." (Mózes II. 25:8.)
Az 53,1 méter hosszú és 26,5 méter széles épület a világ legnagyobb neológ zsinagógája. A 26 méter magas, csarnokszerű épület hosszanti terét a kétszintes karzatok homlokvonala, illetve a sík mennyezetet tartó karcsú öntöttvas oszlopkötegek osztják három hajóra. A 12 méter fesztávú főhajót és a mellékhajókat öntöttvas ívek hidalják át. A Jeruzsálemhez, a zsidóság szent városához legközelebb eső keleti fal az előtte lévő emelvény aranyozott öntöttvas korlátrács-együttesével válik hangsúlyossá. A Frigyszekrény, a zsinagóga legszentebb része fölött kupola található, előtte állandóan ég az Örökmécses. A belső teret míves ornamentika, gyönyörű csillárok és falikarok, falfestés ékesítik. A többször átépített orgona 4 manuálos, felavatásakor jelen volt Liszt Ferenc is. A templom északi oldalához csatlakozik a Hősök csarnoka és temetője, valamint a Zsidó Múzeum, mely Herzl Tivadar szülőháza helyén épült.
A templom a vallást megújító, asszimilálódó zsidó nagypolgárság gyülekezőhelye lett. 1859-ben az avatóünnepségen a pesti előkelőségek valláskülönbség nélkül vettek részt. A templom első rabbija Schab Löw volt, 1866-ban szólalt meg először itt magyarul Kohn Sámuel főrabbi. A zsinagóga orgonájának felavatásán az első sorban foglalt helyet Liszt Ferenc, az ő művével kezdődött a műsor: Szent Ferenc prédikál a madaraknak. Az orgonánál egy katolizált zsidó, Camille Saint-Saens ült.
Ma a templom északi oldalához csatlakozik a Hősök csarnoka és temetője, valamint a Zsidó Múzeum, mely Herzl Tivadar szülőháza helyén épült. A templom mögött 1991-ben avatták fel a Magyar Zsidó Mártírok emlékművét, Varga Imre alkotását. A fűzfa formájú, krómacél plasztika levelein 50 dollár fejében örökítették meg a holokauszt áldozatainak nevét, a befolyt összegeket a templom restaurálására fordították.
A műemlék-épület a II. világháború, az időjárás s a karbantartás anyagi okokból történt elmaradása miatt veszélyes állapotba került. 1991-1996 között újították fel, a munka során a templombelső eredeti látványának visszaállítására törekedtek, a szerkezeti felújítást modern technikai eszközökkel valósították meg. Az egymilliárd forintnál magasabb költség nyolcvan százalékát a magyar állam költségvetéséből, húsz százalékát nemzetközi gyűjtésekből fedezték. A Lauder-alapítvány, valamint az 1987-ben New Yorkban Tony Curtis magyar származású amerikai színész által, az apja emlékére létrehozott Emanuel Alapítvány támogatta a rekonstrukciót. Curtis 1988. évi magyarországi látogatása meggyorsította a szükséges pénz összegyűjtését.
A templom mögött 1991-ben avatták fel a Magyar Zsidó Mártírok emlékművét, Varga Imre alkotását.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Tizenhét éves korában már világsztárokkal zenélt együtt Miles Davis tegnap
- Szemérmetlen viselkedésével gyakran megbotránkoztatta az erkölcscsőszöket Brigitte Bardot tegnap
- Több ezer zsidó életét mentette meg a holokauszt idején Ángel Sanz Briz tegnap
- Szinte a végsőkig ragaszkodtak a katonák korbácsolásához az amerikai tisztek tegnap
- A millenniumi ünnepségek alkalmából avatták fel a Vaskapu-csatornát 2024.09.27.
- Kiharcolták a szabad elvonulást a komáromi erődrendszert védő honvédek 2024.09.27.
- Báthory Istvánt ma is az egyik legnagyobb királyukként tisztelik a lengyelek 2024.09.27.
- Az első vasútvonal megnyitásában sokan ördögi fenyegetést láttak 2024.09.27.