Gazdasági függetlenséget alapoztak volna meg a GULAG táborai
2009. augusztus 31. 10:27
Mi lehetett a GULAG létrejöttének igazi oka? Milyen hatékonysággal játszott szerepet a kényszermunka-tábor az iparosításban? Mi vezetett végül a GULAG felszámolásához? Meglepő tények és összefüggések Leonyid Borodkintól, a moszkvai Lomonoszov Egyetem professzorától.
Korábban
Kolhozosítás és rabosítás mint az állam fejlődésének kulcsa
A GULAG létrejöttének politikai és gazdasági okai szétválaszthatatlanul összefonódtak – állította a nemzetközi hírű tudós a Russzkaja Zsizny című lapnak adott interjújában. Az 1936-38-as években a régi bolsevik gárda és az értelmiség megsemmisítésének hatalomtechnikai motivuma az volt, hogy beleoltsák a félelmet a társadalomba. Azután, hogy a nép ellenségeit szállító futószalag teljes kapacitással beindult, felmerült a kérdés, mi legyen a hatalmas embertömeggel. A GULAG 1930-as létrejöttéig ugyanis a Szovjetunióban egyetlen láger volt, a Szolovki-szigeteken. A „sztálini szakítás” évében a Szovjetunió a gazdasági fejlődés új útjára lépett, a NEP-et pedig, ideológiájának képviselőivel együtt, likvidálták.
A témát kutató Borodkin aláhúzza, hogy a húszas években külföldi befektetések semmilyen szerepet sem játszottak a gazdaságban, hiányzott az iparosításhoz szükséges bázis. Ha az állam a NEP keretein belül akart volna tovább fejlődni, nyitnia kellett volna a külföld felé, be kellett volna hoznia az országba a külföldi befektetéseket. Vagyis, elkerülhetetlenül megkezdődött volna az átmenet egy szociáldemokrata berendezkedés irányába. Így válik érthetővé, hogy politikai megfontolásokból miért utasították el ezt a lehetőséget és választották a mobilizációs utat.
„A szakításhoz két összetevőre volt szükség: valutára és belső tőkére. Valutához akkor csak úgy lehetett hozzájutni, ha exportálják a gabonát. De a felvásárlási árakat az állam direktív módon határozta meg, azok elmaradtak a piacitól, ezért a parasztság megtagadta a gabona beszolgáltatását. Ezért kezdődött meg a kollektivizálás: ez volt a leggyorsabb módszer, hogy összegyűjtsék a gabonát, hogy azután kiszállítsák külföldre. A valuta-kérdést, noha csak részben, de úgy-ahogy megoldották, a belső tőkével azonban nehézségek támadtak, mert csakis egy megtorló gépezet tudta biztosítani.
A húszas évek végén elhatározták, hogy fejlesztik az aranybányászatot, mint második számú valuta-forrást. De a hatalom hamarosan rájött, hogy Magadánba vagy a távoli keletre önkénteseket szállítani túlságosan költséges. Az államkincstárban nem volt pénz, nemcsak az arany kitermelésére, de a kohászatra, útépítésre, erdőirtásra, s egyébre sem. A sztálini vezetés ezért elhatározta, hogy ezeket az ágazatokat költségek nélkül fejleszti, a rabok munkaerejét felhasználva.” – állítja Borodkin.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
