A budapesti zsidóság a második világháborúban

A magyarországi vészkorszak 65. évfordulója alkalmából szervezett holokauszt-emlékév keretében az esztendő folyamán minden hónapban más témára összpontosítva vezetik körbe a Holokauszt Emlékközpont állandó kiállításán a látogatókat. Az augusztusi program Az utolsó gettó - a budapesti zsidók sorsa címet viseli. A látogatók öt - négy zsidó és egy roma - család sorsán keresztül követhetik nyomon a holokauszt borzalmait a tárlatvezetésen - mondta el Pécsi Tibor.

Bemutatnak egy néhány perces filmfelvételt arról a büntető menetről, amelyet a nyilasok azért indítottak a fővárosi Rákóczi úton, hogy példát statuáljanak a nácikkal szembeszegülőknek. Zsidó állampolgárok egy kis csoportja ugyanis a nyilasok állítása szerint megpróbált - sikertelenül - fegyveres ellenállást szervezni az akkori hatalom ellen. A zsidó embereket több óráig meneteltették felemelt kézzel, hogy mindenki láthassa: a rezsimmel nem lehetett szembeszegülni - magyarázta.

Pécsi Tibor kiemelte: a kiállítás egyik termében egy interaktív térkép látható, amelyen nyomon követhető, hogy a fővárosban hol helyezkedett el a gettó, hol voltak a csillagos házak, merre lehetett megtalálni az embermentők irodáit, a cionista szervezetek házait és hol mentettek az egyházak üldözötteket. Találkozhatnak emellett a látogatók a Zsidó Tanács tevékenységével, melynek során "a folyton változó helyzethez kellett alkalmazkodniuk", de láthatnak képeket a gettók felszabadulásáról is - tette hozzá. A budapesti gettó történetéhez kapcsolódóan az intézmény honlapján közzétesznek egy bibliográfiát is, amely tartalmaz nyomtatásban megjelent személyes visszaemlékezéseket is.

A történész felvázolta: miután Horthy Miklós kormányzó 1944. július 9-én leállíttatta a deportálást, a mai Budapest belső területén élő zsidók esélyt kaptak a túlélésre. Ezzel szemben például Újpest, Kispest, Soroksár, Pestszentlőrinc és Békásmegyer zsidó lakosai már nem menekültek meg a deportálás elől, mert ezek a kerületek akkor még nem tartoztak a fővároshoz.

Arról is beszélt, hogy a deportálásokat irányító Adolf Eichmann a kormányzó akaratával szembeszegülve a deportálások leállítását követően is küldött a kistarcsai internálótáborból egy 1450 zsidóból és politikai fogolyból álló transzportot az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborba.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód

• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
• A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
• Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
• Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
• Kilincs a túloldalon
• Az én 89-em
• Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?