Megtalálták az első Öböl-háború első áldozatát

Az amerikai hadsereg patológiai intézete kétséget kizáróan azonosította Michael Scott Speicher földi maradványait - állt az amerikai védelmi minisztérium közleményében.

Speicher repülőgépét 1991. január 17-én lőtték le a Sivatagi vihar hadművelet során. A Pentagon kezdetben halottnak nyilvánította Speichert, ám a pilóta pontos sorsát övező bizonytalanság - elsősorban az a tény, hogy évekig nem bukkantak földi maradványainak nyomára - arra késztette a hivatalnokokat, hogy státuszát az évek folyamán többször "ütközetben eltűnt", majd "eltűnt - fogságba esett" kategóriára módosítsák.



A 2003-as iraki invázió alkalmat adott arra, hogy az amerikai hadsereg nyomozást kezdjen az arab országban Speicher sorsa után. Az elmúlt években az amerikaiak alapos kutatást folytattak és számos nyomra bukkantak, többek között egy iraki börtön falára karcolt "MSS" monogramra, amelyet esetleg annak bizonyítékaként lehetett értelmezni, hogy Speicher fogságba esett.

Július elején egy iraki állampolgár bejelentése vezette az Anbár tartományban állomásozó amerikai tengerészgyalogosokat egy sírhoz, amelyben csontokat és maradványokat találtak annak a helynek a közelében, ahol Speicher gépe feltehetően lezuhant. Két helyi lakos azt állította, hogy jelen volt, amikor beduinok Speichert holtan találták és eltemették a sivatagban.

Az amerikai pilóta személyazonosságát a helyszínen talált állkapocscsont- és fogsormaradványok alapján azonosították - közölte a Pentagon.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

pápaság

• Pápasága ideje alatt csaknem az egész bolygót beutazta II. János Pál
• Csupán 33 napig uralkodott a I. János Pál, a „mosolygós pápa”
• Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen
• Róma elfoglalása zárta le az egységes Olaszországért folytatott hosszú küzdelmet
• A macskák vallásos imádata is szerepelt a templomosok ellen felhozott vádak között
• Nagy tekintélyű professzor távozása után kezdett el hanyatlani az első magyar egyetem
• Mintafeleség lehetett a mérgezésekkel megvádolt Lucrezia Borgia
• Élhetőbb várossá alakította Rómát IV. Sixtus, a reneszánsz pápa
• A magyar győzelem hírére zúgnak délben a harangok