Forró nyári napon fosztották ki Jeruzsálemet
2009. július 15. 08:15 MTI
"Méltó és igazságos ítélete volt az Úrnak, hogy ezt a helyet, mely oly sokat szenvedett istenkáromlásuktól, a hitetlenek vérével töltötte meg. Most, hogy a várost bevettük, a zarándokok minden korábbi fáradozása és nélkülözése felesdésbe merült, ahogy a Szent Sírnál imádkoztak és az Urat éltették" - írta a szemtanú kilencszáztíz éve, 1099. július 15-én. E napon foglalták vissza az első keresztes hadjárat lovagjai Jeruzsálemet, a kereszténység szülővárosát a muzulmánoktól.
Korábban
II. Orbán pápa 1095-ben hirdetett keresztes hadjáratot, hogy visszaszerezzék a muszlimoktól a Szent Sírt és hogy segítséget nyújtsanak a szeldzsuk törököktől fenyegetett Bizánci Birodalomnak. A hadjárat a birtok nélküli nemesség számára is jó lehetőségnek kínálkozott új földek szerzésre, így Európa-szerte özönlöttek a zászló alá az önkéntesek.
Az indulást 1096-ra tűzték ki, mivel azonban IV. Henrik német-római császár és I. Fülöp francia király is egyházi átok alatt állt, a vezetést Bouillon Gottfried alsó-lotaringiai hercegre bízták. A 30 ezer gyalogosból és 5 ezer lovasból álló négy hadtest mellett számtalan kisebb, szervezetlen csapat, valamint kalandorok és vallási fanatikusok is útra keltek.
A keresztesek első haditette Nikaia bevétele volt 1097 júniusában. Az előrenyomulás a forró anatóliai hegyvidéken egyre nehezebbé vált, csak októberben érkeztek meg Antiochia alá, amelyet 1098 júniusában vettek be. A harcok és nélkülözések miatt mintegy felére csökkent sereg 1099. június 7-én vert tábort Jeruzsálem falai alatt. Az egy hónapos ostrom során a támadók legalább annyit szenvedtek, mint a védők, mivel igen kevés élelmet tudtak szerezni, a kutak vizét pedig a védők mérgezték meg. Végül a hajóik fájából épített ostromtornyokról sikerült a falakra feljutniuk, s belülről kinyitni a kapukat. A kor szokásainak megfelelően a keresztesek a polgári lakosság nagy részét is kardélre hányták, a többit elűzték, a várost kifosztották.
Ezután a sereg zöme hazatért, az ott maradók Bouillon Gottfriedet választották meg "A Szent Sír Őrzőjének" (a herceg a királyi címet nem vette fel, mert nem akart arany koronát viselni ott, ahol egykor Krisztust tövisekkel koronázták meg). Bátyja, Balduin már nem volt ilyen szerény és Gottfried 1100-ban bekövetkezett halála után Jeruzsálem királya lett, a Szentföldön további apró keresztény királyságok alakultak.
A mohamedánok 1144-ben foglalták vissza az első várost, Edesszát, III. Jenő pápa ekkor hirdette meg a második keresztes háborút. Ezt továbbiak követték a 13. század végéig, egyre kisebb eredménnyel. 1187-ben elesett Jeruzsálem, az ezután indult harmadik keresztes hadjárat már csak annyit ért el, hogy lehetővé tette ide a zarándokutakat. A negyedik hadjáratban a keresztesek Jeruzsálem helyett 1204-ben Konstantinápolyt foglalták el és fosztották ki, létrehozva a Latin Császárságot. Ezután már nem voltak lényeges változások a Közel-Keleten, bár még négy nagy hadjárat indult, és az utolsót 1270-ben IX. (Szent) Lajos francia király vezette.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Múlt-kor történelmi magazin
- Forró magyar őszök – megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Holokauszt 1944-ben: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- Páratlan párok: megjelent a Múlt-kor téli száma
- Horthy Miklós ingadozó trónkérdései
- Rákosi 1956 utáni ismeretlen levelei
- A Hunyadi-dinasztia tündöklése és bukása
- Kulisszatitkok az Egri csillagok forgatásáról
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János 19:05
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd 16:05
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa 15:05
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán 12:20
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap