2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Történelmi menedékhely volt Albánia

2007. augusztus 27. 12:00

Egy régészeti csoport szerint Észak-Albánia eldugott hegyei hosszú időn át szolgáltak menedékül a különböző korok száműzöttjei számára.

A Michael Galaty vezette régészcsoport eredetileg azért ment az észak-albániai Shala völgyébe, hogy felkutassa, milyen emlékeket hagytak hátra az oszmán-török terjeszkedés elől ide menekülők. A Grunas falu közelében található romokról eleinte azt hitték, hogy az 1500-as évekből származnak, amikor a száműzöttek benépesítették a területet.

Az ásatások azonban megcáfolták ezt a feltételezést: a falak régebbiek voltak, a hatalmas szikladarabokat habarcs nélkül illesztették egymáshoz, ami a bronzkori mükénéi királyság építészeti stílusára hasonlít. A radiokarbon vizsgálat, valamint az itt talált cserépedények és kőeszközök alapján végül azt valószínűsítették, hogy egy i.e. 800 körül épült bronzkori erődről van szó.

Az eredmény több okból is érdekes, Görögországtól északra ugyanis i.e. 800 körül kezdődött az átmenet a bronzkorból a vaskorba. A görögök ekkor hagyták maguk mögött a több évszázadig tartó, ún. sötét kort, és bonyolódtak harcba az Adriai-tenger partján fekvő illír királyságokkal az észak-albán hegyek lábánál. Kérdés, hogy a grunasi erőd ellenük épült, vagy éppen az illír királyság része volt.

Galaty régészcsapata öt épületet (kettő kőből készült), sárral tapasztott házakat, két őrtorony alapjait, egy kaput és hatalmas teraszokat tárt fel, ahol i.e. 1000-től néhány száz ember lakhatott. A teraszokat gondosan megtervezték, ami a klasszikus görög világra jellemző, és eddig ismeretlen volt az észak-albániai térségben. Bár Grunas lakóit még nem sikerült azonosítani, az ott fellelt tárgyi leletek Albánia déli részéről, az illír partok közeléből származnak. A Shala völgyében tehát olyan népek laktak, akik kereskedelmi kapcsolatban álltak az illírekkel, vagy éppen előlük rejtőztek el.

Az eldugott helyet ma már nem kalózok vagy birodalomépítők foglalják el, hanem a síelők, akiket a tél és a koszovói helyzet lassú javulása vonzott a területre. "Ha utat építenek a völgybe, akkor vége a nyugalomnak. Ez a hely viszont túl gyönyörű ahhoz, hogy örökre rejtve maradjon" - mondta Galaty.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár