Népnevelő teleregény a Kossuth Rádióban

Az első számú - és eddig egyetlen - magyar rádiós teleregény népnevelő családtörténetként indult, a mindennapi élet eseményeit dolgozta fel mindenki számára érthető formában. A forgatókönyv napról-napra frissült, próbálta követni a közéleti eseményeket. A pártpolitikai témáktól a készítők igyekeztek távol maradni, de így is megesett, hogy az ORTT négyszázezer forintra büntette a sorozatot, mert egyoldalúan kampányolt a NATO-csatlakozás mellett.



1959 januárjában Liska Dénes, a József Attila Színház dramaturgja kapott megbízást a sorozat írására, aki negyven esztendeig, 1999-ig vett részt ebben a munkában, szerzőtársai később Bozó László, Baróti Géza és Forgács Péter voltak. Az utolsó epizódokat Pozsgai Zsolt és Bakonyi Péter írta.

A készítők mit sem tudtak az Amerikában és Angliában már évtizedek óta sugárzott szappanoperákról, maguknak kellett kitalálniuk azt a családot, melynek tagjai aztán megjelenítették a szocialista élethelyzeteket, és a különféle foglalkozásokból eredő konfliktusokat. Maguk sem gondolták, hogy az adások akkora közönségsikert aratnak, hogy a történet negyvennyolc éven át folytatódik majd. Az ilyen életmesékben, amilyen a Szabó család is volt, nincs egyetlen főszereplő, csak fontosabb, és kevésbé fontos karakterek, a cselekmény általában egy közösség köré szerveződik, s követi az életüket epizódról-epizódra.

Az első szereplők, a Szabó nénit alakító Gobbi Hilda, a Szabó bácsit megszemélyesítő Szabó Ernő, majd Rajz János, s a többi szereplő, Benkő Gyula, Kállai Ferenc, Vörösmarty Lili, Lőte Attila, Zenthe Ferenc a hallgatók kedvenceivé váltak, szinte családtagnak számítottak sok magyarországi otthonban. A műsor hallgatottsága 1962-ben nyolcvan százalékos volt, ez az arány húsz év múlva negyven százalékra csökkent. 1997-ben a rádiójátékot a hallgatók 6,6 százaléka kísérte rendszeresen figyelemmel, ami az akkori viszonyok közepette még mindig magas aránynak számított. A Gallup 2007. évi mérése alapján a rádiót hallgatóknak már csak 2,5 százaléka kapcsolt az adásra, ez körülbelül negyvenezer embert jelentett hetente.

A rádiójátékban több mint ezer színészt foglakoztattak, köztük Sztankay Istvánt, Kautzky Armandot, Oszter Sándort, Moór Mariannát, Mednyánszky Ágit, Kézdy Györgyöt, Schnell Ádámot. Érdekesség, hogy Zenthe Ferenc előbb egy zongorista szerepét játszotta, aki egy nő miatt a Dunában végezte. A hallgatók felháborodása olyan nagy volt, hogy az írók szinte azonnal kitalálták neki egy újságíró figuráját, amit aztán haláláig játszott. Életének utolsó hónapjaiban ágyában fekve telefonon olvasta be a szövegét.

Negyvennyolc év, százötvenezer műsorperc, kétezer-ötszáz adás, a magyar színjátszás színe-java - ez volt a Szabó család. Az utolsó, 2487. adást 2007. február 19-én sugározta a Kossuth Rádió, s ezzel véget ért a magyar rádiózás leghosszabb rádiójáték-sorozata, a negyvennyolc éven keresztül minden héten jelentkező Szabó család.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2014

• Elhagyott kastély a 19. századi "Chicagóban"
• Rembrandt, a titokzatos
• Híres történelmi csókok
• Ilyen volt Hitler magánélete egy hódolója szerint
• A budai zsidóság az oszmán hódoltság idején
• A Horthy-Hitler-találkozók históriája
• Meghökkentő múltbéli fogások
• A Horthy-kultusz és a magyar zsidóság
• Az életébe került a mexikói kaland Ferenc József öccsének