Ókori szobrok az egyiptomi reneszánsz fáraójáról

2009. március 6. 14:12 MTI

A 3400 évvel ezelőtt uralkodó III. Amenhotep fáraó két szobrát tárták fel - jelentette be az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács.

Korábban

Záhi Havvász, Egyiptom "főrégésze" szerint az egyik szobrot fekete gránitból faragta az ókori művész, s ülve ábrázolja az uralkodót. A másik kvarcitból készült, s szfinxként - oroszlántestű, emberarcú - lényként láttatják a fáraót. A szobrokra Luxor közelében, az ókori Thébában, III. Amenhotep halotti temploma előtt bukkantak a régészek.

III. Amenhotep (Nebmaatré) az újbirodalmi XVIII. dinasztia 9. fáraója, Tutanhamon nagyapja volt. Harminchat éven át tartó uralkodása alatt a birodalomban béke és bőség honolt, virágzott a kereskedelem, "reneszánszát" élte a kultúra. III. Amenhotep nevét még ezer évvel később is a bőséggel, a gazdag terméssel hozták összefüggésbe. Uralkodását monumentális épületek, köztük a luxori és karnaki templomegyüttes fémjelzi. Minden óegyiptomi uralkodó közül III. Amenhotepnek maradt fenn a legtöbb szobra, melyet sikeresen azonosítottak, szám szerint több mint 250.

A férfi uralkodásának eseményei a szobrok, valamint a több mint 200 emlékszkarabeusz segítségével idézhetők fel, felirataik a legkülönfélébb eseményeknek állítanak emléket. A szkarabeuszok közül 123 például a fáraó bátorságát és erejét dicsőíti, feliratuk szerint Amenhotep uralkodása első tíz évében vagy száz oroszlánt nyilazott le saját kezűleg, s egyetlen vadászat alatt 40 bikát ölt meg. III. Amenhotepet Egyiptom trónján fia, Ehnaton követte, aki bevezette a Nílus-parti birodalomban az egyistenhitet, a napkoronggal fémjelzett Aton kultuszát állítva a középpontba.