Rejtélyek övezik a trónörökös halálát

I. Ferenc József egyetlen fia 1858. augusztus 21-én született. A katonai nevelés mellett jogot, művészetet, irodalmat és nyelveket tanult, emellett sokat utazott. 1881-ben - politikai okokból - elvette Stefánia belga hercegnőt, de soha nem tudta megszeretni a rátukmált feleséget. A soknemzetiségű Monarchia problémáit tisztán látó, liberális és antiklerikális nézeteit nyíltan hangoztató Rudolfot apja nem volt hajlandó az államügyek közelébe engedni. A magyarbarát hírében álló, a népnyelvben Rezső királyfinak emlegetett főherceg energiáit így más téren élte ki, és több radikális cikket is írt.

1887 végén beleszeretett a 17 éves Vetsera Mária bárónőbe, akit feleségül akart venni. Apja ezt kategorikusan megtiltotta, sőt (az összeesküvés-elméletek hívei szerint) azt is közölte fiával, hogy kizárja az utódlásból. A depressziós, kétségbeesett Rudolfot 1889. január 30-án reggel szeretőjével együtt lőtt sebekkel holtan találták a mayerlingi vadászkastélyban. A hivatalos verzió szerint rábeszélte szeretőjét, hogy legyenek együtt öngyilkosok, majd előbb Máriát, utána magát lőtte le - avagy egymást lőtték le - avagy mindketten öngyilkosok lettek.

Ahogy ilyenkor lenni szokott, már a temetés másnapján a legvadabb híresztelések kaptak szárnyra, azóta a halál okaként és módjaként több mint negyven változat merült fel. Az egyik szerint a terhes Vetsera Mária a magzatelhajtásba halt bele, ezután követte Rudolf a halálba; élénkebb fantáziájúak szerint egy féltékeny erdész kényszerítette öngyilkosságra Rudolfot; megint mások egy teherbe ejtett hercegnő fivérével vívott amerikai párbajt gyanítanak a háttérben. Prózaibb verzió, hogy Rudolf veszekedés közben vesztette életét, s szerelme önként választotta a halált, vagy hogy ittas vadásztársai lőtték le előbb Máriát, majd verekedés közben Rudolfot, de a tettesek magas rangja miatt inkább eltussolták a botrányt.

A nagypolitikai összeesküvés-elméletek hívei szerint Rudolfot apja parancsára kivégezték, megint mások úgy vélik, hogy egy franciák által előkészített puccsban nem akart részt venni, ezért mondták ki rá a halálos ítéletet Párizsban. Természetesen vannak olyan teóriák is, hogy Rudolf megrendezte saját halálát, szeretőjével elmenekült és messze-messze éltek boldogan. A gyilkossági elmélet hívei az egyházi temetés tényét szokták érvként felhozni, mert a katolikus egyház szabályai szerint ez öngyilkosnak nem jár - a másik fél viszont azzal érvel, hogy Ferenc József fiának elmebajára hivatkozva eszközölte ki az engedélyt a pápától.

A teljes igazság vélhetőleg soha nem fog kiderülni, legjobban talán Kant egyik mondása jellemzi a helyzetet: "Nem kell mindent elhinni, amit az emberek mondanak, de azt sem kell hinni, hogy minden alap nélkül mondják."

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2023

• Kapitalista szórakoztatás a vasfüggöny árnyékában 
• A marokkói bazárok kincsei
• A királyi konyha és a maradékok sorsa
• A marokkói bazárok kincsei
• A nyugati bűnügyi sorozatok virágzása a 70-es, 80-as években
• Kapitalista szórakoztatás a vasfüggöny árnyékában 
• Szocialista televíziós sorozatok a kádári Magyarországon
• Vonzó ellenfelek - Az amazonok
  
• Negyven éve mutatták be az István, a királyt