Koncepciós per boszorkányos elemekkel

Vádlók és vádak

Az első vádló kilétét már valószínűleg sohasem lehet teljes bizonyossággal megállapítani, személyét is csupán gyaníthatjuk. Az időpontot illetően az első támpont az a Pozsonyban 1610 szeptemberében folytatott vizsgálat, amelyet a személynök, vagyis a nádori bíróság vezetője vezetett, és amelynek kapcsán több mint harminc tanút hallgattak ki. Ezt követték az 1611 januárjában folytatott tanúkihallgatások: ennek során Báthory Erzsébet négy, kínvallatás alá vetett belső szolgáján kívül meghallgattak tizenhárom csejtei lakost is.

1611 júliusában Pozsonyban újabb tanúkihallgatások történtek, amikor több mint kétszáz meghallgatásra került sor. A vizsgálatok során egyesek kényszer hatása alatt tettek vallomást, így mindenekelőtt a vád „koronatanúi": Újvári János, Jó Ilona, Szentesi Dorottya, Beniczki Katalin (mindőjüket szörnyű kínvallatás alá vetették); mások, például „kopasz" Kocsis Istvánné, felhívásra vagy önkéntes jelentkezés nyomán vallottak.


Ördögi praktikák

A meglehetősen kusza, nemegyszer ellentmondó tanúvallomásokból még az asszony ellen emelt vádakat is nehéz pontosan kihámozni. Az első önkéntes vádló Ponikenus János csejtei lelkész volt - az özvegy ádáz ellensége. Ezt az érzelmét tükrözi többek között az a levélrészlet is, amelyben úrnője letartóztatása fölött ujjong. A csejtei pap többféle bűnnel is vádolta úrnőjét, így például boszorkánysággal és ördöngösséggel is. Ez utóbbiakat az özvegy azáltal követte volna el, hogy kérte a Sátántól a király, a nádor és a fiát oktató Megyeri „szívének szétharapdálását", nehogy Báthory Erzsébetnek valami „bántalma" legyen.

Azzal is vádolta az asszonyt, hogy elfogatása után macska képében kísértette őt. Az élénk fantáziával megáldott lelkész állította azt is, hogy Báthory Erzsébet „kannibál lakomákat" rendezett. Ezt állítólag az életben maradt leányoktól hallotta, akik elmondták neki, hogy némelyik megkínzott „tűzön sütött saját teste húsát" volt kénytelen enni. „Más leányoknak húsa, gomba módra összeaprítva és összevagdalva és főzve, fiatal legényeknek, anélkül, hogy tudták volna, mit esznek, volt étekül feladva." Ponikenus szerint a nagyasszony már több mint tíz esztendeje gyilkolja a leányokat, akiknek holttestét titokban a csejtei templomban temettette el. Mindezt a csejtei polgárok jól tudják, hiszen Magyari István - Nádasdy udvari papja - a szószékről nyilvánosan az úrnő szemére vetette a gyilkosságokat.

Az özvegy legutolsó „bűncselekményéről" ezt írta a csejtei lelkész: „Karácsony estéjén a miavai majorosné többféle füvekben fürösztötte a nagyságos asszonyt, s ekkor, a mint hallom, ezen fürdővízzel akartak kenyeret sütni, hogy abból ellenségei egyenek, de ebben el lettek árulva. Így a Sátán saját kelepcéjébe került!" Azt máig nem tudni, hogy Ponikenus János e levélben leírt vádjai mikor jutottak először a nádor tudomására. Csupán azt konstatálhatjuk, hogy a négy kínvallatás alá vont belső szolga „vallomásai" sok azonos elemet tartalmaznak a lelkész vádjaival. A tortúra alá vetetteknek az alábbi kérdésekre kellett felelniük:

„Mennyi ideje, hogy az Asszony [Nádasdyné] mellett lakott, és mint jutott udvarába?"
„Az ultátul fogva mennyi Leányt és Asszony embert eöletett meg?"
„Kik voltak azok, a kiket meg öletett és honnan valók?"
„Kik voltának azok, az kik azféle asszony embereket és leányokat az Udvarban szerzettek és csalogattanak ?"
„Minemű kénzással és móddal ölette [Nádasdyné] szegényeket?"
„Kik voltak az eszközi az megölésben és kénzásban?"
„Az holt testeket hová temették, vagy hová tették és kik voltak azok, kik elrekkentették afféle holttesteket, hová temették, mint rekkentették el?"
„Ő maga az asszony [Nádasdyné] kénzotta-e és ölte-e őket és mit mívelt akkor, mikor kénzotta és ölette szegényeket?"
„Mind Csejthén, Sárvárott, Keresztúrott, Beckóban és egybütt is melly helyeken ölette és kénoztatta szegényeket?"
„Az emberek közül kik voltak, az kik tudták, vagy látták volna efféle cselekedeteit az asszonynak?"
„Mennyi időtől fogvást tudgyák, vagy értették az asszonynak iszonyú cselekedeteit hogy kezdte volna?"

1. Vádlók és vádak
2. Kicsikart vallomások
3. Furcsa per - különös ítélet

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2014

• Mussolini szeretőjének titkos naplója
• Szexualitás a görög és római vallásokban 
• Magyar fürdők és kettétört mankók
• Erotikus és irodalmi lap lett a magyar ős-Playboy
• "Inkább a szexről beszéljenek, mint az áremelésről"
• Az egri vár régészeti kutatásának története
• Középkori kolostorok szemérmetlen titkai
• Azok a csodálatos Gindly lányok
• Templomerődök Erdélyben

Báthory a moziban

A hírhedt 16. századi grófnő, Báthory Erzsébet hátborzongató történetét sokan feldolgozták már: történészek, írók, költők, drámaírók, zeneszerzők, festők és filmesek próbálták leírni és megjeleníteni az elképzelhetetlent. Báthory Erzsébet az emberiség legvéresebb gyilkosaként szerepel a Guinness Rekordok Könyvében. A legenda szerint többnyire nők estek áldozatul a grófnő kegyetlenségének: megkínozta és megalázta őket, kiontott vérükben fürdött, fogaival tépte szét az áldozatok eleven húsát, majd végzett velük.

De valóban ez történt a grófnő várában? Az eltelt négy évszázad alatt semmilyen történelmi dokumentum nem került elő, ami mindezt egyértelműen igazolná. A film a hagyományos elképzelésektől eltérő módon ábrázolja a grófnő alakját. A történet egy védtelen özvegyről szól, aki gazdagabb és sokkal nagyobb vagyonnal rendelkezik, mint maga a király. Báthory Erzsébet modern gondolkodású, reneszánsz asszonyként szerepel a filmben, aki egy összeesküvés áldozatává válik.

A film hazai bemutatója: 2009. január 1.