Vérszívó várúrnő vagy szenvedő áldozat

Hatalmi játszmák középpontjában

Magyarország történetében a 16-17. század fordulója rendkívül nehéz időszak volt. Az 1526-os mohácsi csata után nem sokkal az ország három részre szakadt, a legnagyobb területet a török birodalom uralta. A pontos határok az erőviszonyoktól függően állandóan változtak. A tizenötéves háborúban (1593-1606) részt vett a magyar nemesség nagy része, többek között Báthory Erzsébet férje, Nádasdy Ferenc és a nádor Thurzó György is.

Az ország lakossága a békésebb időkben is sokat szenvedett a portyázó törökök és hadisarcot szedő osztrákok fosztogatásaitól. A két ellenség közt őrlődve a magyar népesség mindenét elvesztette, gyakoriak voltak a járványok és éhínség tizedelte a lakosságot. A nehéz körülmények ellenére virágzott a kultúra. Iskolákat és nyomdákat alapítottak, könyveket nyomtattak, működött a mecenatúra, a tehetős nemesek fiatal tehetségek külföldi továbbtanulását támogatták.

Báthory Erzsébet egy történelmileg viharos korszak szülötte volt. Gyerekkoráról nem maradtak fenn dokumentumok, szülei a család két külön ágának leszármazottai voltak: György az ecsedi ág szülötte volt, Anna pedig a somlyói ágból származott. Anyja előbb Homonnai Drugeth Antal, majd Bélteki Drágffy Gáspár felesége volt, majd azok halála után talált rá Báthory Györgyre.

A család éppen Báthory Erzsébet időszakára, illetve életére emelkedik a legmagasabbra. Erzsébet még fiatal lány, amikor Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király is lesz, ezzel éri el a család hatalma tetőpontját, és Erzsébet személyében, illetve pontosan rajta keresztül a család két ága is egyesül. A család emellett felekezeti szempontból is megosztott: a hagyományosan katolikus famíliában a 16. században jelenik meg a református ág, amely éppen Báthory Erzsébet személyében lesz rendkívül határozott és karakteres. Az édesanya, somlyói Báthory Anna, a református egyház támogatója; feltehetőleg az ő vonalán követi felekezeti hovatartozását lánya is.

Erzsébet 1560. augusztus 7-én született Nyírbátorban, gyermekkorát az ecsedi kastélyban töltötte. Valószínűleg kifogástalan nevelésben részesült, magyarul és latinul tudott írni és olvasni. Egyes források szerint beszélt görögül és németül is. Tizenegy éves korában jegyezték el a nála öt évvel idősebb Nádasdy Ferenc gróffal, a házasságra 1575-ben, fényes külsőségek között került sor. (Még II. Miksa császárt is meghívták, aki az utazás veszélyeire hivatkozva kimentette magát, de pazar nászajándékot küldött.)

A házasság nyilvánvalóan a szülők akarata lehetett, és előre megköttetett. Nádasdy apja rendkívül művelt nemesember hírében állt, a magyar királyság legrangosabb tisztjét töltötte be: ő volt az ország nádora. A férj a Pöstyén közelében fekvő csejtei kastéllyal és a körülötte fekvő 12 faluval kedveskedett feleségének. A kastélyt végleg 1602-ben sikerült megvenni, innentől ez a Nádasdy család tulajdona lett.

Ferenccel kötött házassága után Erzsébet a sárvári és a keresztúri várban lakott, a két legfontosabb Nádasdy rezidencián. Évente egyszer meglátogatta a többi Nádasdy-birtokot, néha Bécsben is időzött, ahol a családnak közös palotája volt a Battyhányiakkal, később pedig Csejtére költözött. A törökverő, rendkívül bátor és rendkívül kegyetlen Nádasdytól rettegtek a törökök, akik "erős fekete bégként" emlegették. Ura gyakran és sokáig volt távol, a magányos és zárkózott asszony feltűnően kevés emberrel tartott kapcsolatot, ezért lehetett később a legendák titokzatos hőse. Ezt erősítette, hogy Nádasdy 1604. január 14-én, negyvenkilenc éves korában elhunyt. Halálának pontos oka ismeretlen, annyit feljegyzett a krónika, hogy hosszas betegség után ment el, ami következménye lehetett a törökök elleni harcokban szerzett sérüléseinek.

Házasságukból öt gyermek született, bár nem lehet kizárni, hogy volt még egy gyermekük, aki halva született vagy csecsemőkorban meghalt. Anna és Katalin megélte a felnőttkort, míg Pál, András és Orsolya nevű gyermekeik fiatalon hunytak el.

1. Hatalmi játszmák középpontjában
2. A kor szokásai szerint élt

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nácik

• A Sztálin elleni harcra buzdított Andrej Vlaszov, de Hitler bizalmát nem nyerte el
• A rossz időjárási viszonyok mentették meg Hitler életét
• Versenyeztek a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után
• Családját is feláldozta a propaganda mestere, Joseph Goebbels 
• Titkos diplomáciai küldetésben is részt vett a háború alatt Szent-Györgyi Albert
• Még az akasztófa árnyékában is tagadta bűnösségét Hermann Göring

Báthory a moziban

A hírhedt 16. századi grófnő, Báthory Erzsébet hátborzongató történetét sokan feldolgozták már: történészek, írók, költők, drámaírók, zeneszerzők, festők és filmesek próbálták leírni és megjeleníteni az elképzelhetetlent. Báthory Erzsébet az emberiség legvéresebb gyilkosaként szerepel a Guinness Rekordok Könyvében. A legenda szerint többnyire nők estek áldozatul a grófnő kegyetlenségének: megkínozta és megalázta őket, kiontott vérükben fürdött, fogaival tépte szét az áldozatok eleven húsát, majd végzett velük.

De valóban ez történt a grófnő várában? Az eltelt négy évszázad alatt semmilyen történelmi dokumentum nem került elő, ami mindezt egyértelműen igazolná. A film a hagyományos elképzelésektől eltérő módon ábrázolja a grófnő alakját. A történet egy védtelen özvegyről szól, aki gazdagabb és sokkal nagyobb vagyonnal rendelkezik, mint maga a király. Báthory Erzsébet modern gondolkodású, reneszánsz asszonyként szerepel a filmben, aki egy összeesküvés áldozatává válik.

A film hazai bemutatója: 2009. január 1.