2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Fényecho lehetett Tycho Brahe titokzatos szupernovája

2008. december 4. 11:53 MTI

Több mint 400 évvel azt követően, hogy Tycho Brahe dán csillagász egy rejtélyesnek tűnő égi jelenség alapján bizonyítékokat szolgált az akkor kétezer éve elfogadott arisztotelészi világképről alkotott elmélet megdöntésére, a tudósoknak sikerült kideríteniük az akkor tapasztalt fényjelenség eredőjét.

Az már eddig is közismert volt a csillagászok társadalmában, hogy Brahe egy tőlünk tízezer fényévre lévő szupernova felrobbanásából következtetett arra, hogy szemben az addigi kozmológiai felfogással, a Holdon túli világ korántsem változatlan. Arisztotelész tanítása szerint ugyanis nem keletkezhetnek új csillagok a Hold fölötti világban.

A jeles napon, 1572. november 11-én jelent meg az égbolton felrobbant szupernova fénye. Fényessége vetekedett a Földről a legfényesebb csillagnak tűnő Vénusz bolygó tündöklésével. Két héten át még fényes nappal is látható volt az égbolton, míg végül 16 hónappal megjelenése után végleg eltűnt. A dán tudós arra a következtetésre jutott, hogy egy új csillagot fedezett fel a Cassiopeia csillagképben. Akkoriban még nem volt használatos a csillagászati távcső, de Brahe pontos számításokkal igazolta, hogy olyan égi jelenségre - az ő megfogalmazása szerint nova stellára - bukkant, amely a Holdon túl van, vagyis születhetnek csillagok ebben a szférában is.

A Brahe-szupernovát, pontosabban annak maradványait a Föld körül pályán keringő Hubble űrtávcső segítségével 2004-ben sikerült megtalálni. Azért a maradványait, mert a szupernova robbanásából keletkezett fény már jó ideje elszáguldott a Föld mellett, de a kozmikus felhők azóta is visszatükrözik egy részét, vagyis egyfajta "fényecho" jelenségről van szó. Német, japán és holland csillagászok ezeknek a visszaverődött fényfoszlányoknak az elemzéséből következtettek arra, hogy Brahe "nova stellája" egy szoros kettős rendszer, azaz egy fehér törpe kategóriájába tartozó csillag és kísérőcsillaga termonukleáris robbanásának a végterméke volt.

A felfedezők a Nature című amerikai tudományos szaklap legfrissebb számában számolnak be kutatásaik eredményeiről.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár