Szobrot kapott Babits Budapesten

Az emlékművet finanszírozó Budavári Önkormányzat vezetője szerint nem véletlen, hogy a költő eddig nem kapott szobrot a fővárosban. "Babits olyan próféta volt, akit nem szívesen hallgattak" - fogalmazott, hozzátéve: ebben a változásokkal, válságokkal teli korban azonban szükség van egy biztos iránytűre, és ez Babits, az erkölcs embere lehet.

Vasy Géza, a Magyar Írószövetség elnöke a kettős évfordulóra hívta fel a figyelmet: 125 éve, 1883. november 26-án született Babits Mihály, de idén százéves a sokáig általa szerkesztett Nyugat című folyóirat is. "Emberként és művészként egyaránt példa lehet számunkra (...) az igazságra és a szépségre való törekvésével" - méltatta a költőt Vasy Géza, majd hozzátette, Babits lírájával, esszéivel, regényeivel, műfordításaival, de szerkesztőként is jelentős életművet hagyott maga után. Mint az írószövetség elnöke megjegyezte, Marton László szobra arra a környékre került, ahol Babits utolsó éveit töltötte.

A szobor mellett helyet kapott egy "idézetfal" is, ahol az I. kerület díszpolgárai és a Budavárért Emlékérem birtokosai által választott versrészleteket helyeztek el a költőtől. Az emlékműegyüttest Finta József tervezte, az egészalakos bronzszobor a közelmúltban elhunyt Munkácsy- és Kossuth-díjas szobrászművész, Marton László egyik utolsó köztéri alkotása.

A szoboravatás a kerületben zajló Babits-zarándoklat része, melynek során a Budavári Önkormányzat egy-egy emléktáblát is felavat Babits Mihály budai otthonainál: pénteken az Attila út 133. (akkor még Attila út 95-99.) számú háznál, ahol 1931 áprilisától 1937 augusztusáig lakott, szombaton az Attila út 103-as (akkor 65/b) számú háznál, ahol 1937 augusztusa és 1940 májusa között élt, majd vasárnap a Logodi út 31-nél, ahol a költő 1941-ben bekövetkezett haláláig lakott.

A táblaavatások után mindhárom napon megnyílik a Babits-emlékkiállítás egy-egy részlete a Várnegyed Galériában. A tárlat korabeli bútorokkal, fotókkal idézi fel Babits Mihály és felesége, Török Sophie budai otthonait, azt a miliőt, amelyben versek, esszék, a 20. századi magyar irodalom remekei és a Nyugat hasábjai is születtek. Mindhárom részmegnyitón irodalomtörténészek, drámapedagógusok idézik fel azokat az éveket, amikor Babits Mihály feleségével az adott lakásban élt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód

• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
• A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
• Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
• Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
• Kilincs a túloldalon
• Az én 89-em
• Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?