Megtalálták a Napkirály elveszett drágakövét

A Francia Nemzeti Természettudományi Múzeumban 2007 decemberében előkerült iratanyag megkérdőjelezhetetlenül bizonyítja, hogy a Hope gyémánt ugyanaz az acélkék fényben csillogó, a Korona kék gyémántja nevű drágakő, amelyet egykor a Napkirály is viselt. A vizsgálatot vezető Francois Farges, ásványkutató 99 százalékban biztos az elméletben.

A Hope-ot egy 69 karátos gyémántból alakították ki, amely valaha XIV. Lajos koronáját díszítette, és amelyet az Indiából Jean-Baptiste Tavernier francia kereskedő által behozott mintegy 115,6 karátos kőből vágtak ki. Tavernier 1668-ban adta el a ritka drágakövet XIV. Lajosnak, aki a követ Sieur Pitau udvari ékszerésznek adta át megmunkálásra, majd a kész művet "a korona kék gyémántjának" nevezte el. 1749-ben XV. Lajos utasítására alakították át a követ, hogy az pontosan illeszkedjen az aranygyapjas rend díszébe.

1792-ben, a francia forradalom idején a drágakő eltűnt, majd 1812-ben Daniel Eliason londoni gyémántkereskedőnél felbukkant egy méretre mintegy kétharmadával felérő kék gyémánt. Ezt vásárolta meg 1830-ban Philip Hope brit bankár, akiről aztán el is nevezték. A Hope-ot 1909-ben vette meg Pierre Cartier, a híres ékszerész, aki a maga részéről hamarosan egy gazdag amerikai örökösnőnek, Evelyn Walsh McLeannek adta el. Tőle vásárolta meg 1949-ben Harry Winston New York-i ékszerész, aki végül a washingtoni múzeumokat magában foglaló Smithsonian Institute-nak adományozta 1958-ban.

A Revue de Gemmologie című szakfolyóiratban megjelent tanulmányban Farges csoportja bemutatja, hogy a vonatkozó dokumentumok Charles Achard, párizsi ékszerész tervei, aki egy „bizonyos londoni Mr. Hoppe” számára alakított át egy követ. A Smithsonian által rendelkezésre bocsátott adatok alapján illetve egy lézeres letapogatás után a franciák számítógépes szimulációval sikeresen bemutatták, hogy miként sikerült átcsiszolni akkor az ékkövet.

Volt olyan elmélet is, amely szerint maga Danton használta fel a követ az osztrák-porosz erők megvásárlására, hogy azok egy darabig ne támadják meg a fiatal köztársaságot. Eszerint IV. György feleségén keresztül a kő ma a brit uralkodóház tulajdonában lenne. A szakértők most ezt az elképzelést is megcáfolták, mert szerintük semmilyen ténnyel nem lehet alátámasztani.

Érdekesség, hogy három évvel ezelőtt Jeffrey Post, a washingtoni természettudományi múzeum drágakő-részlegének vezetője már számítógépes modellezéssel bizonyította a kő eredetét.

Az elméletet az amerikai intézmény is elfogadta, bár az kő bármilyen visszaszolgáltatásáról még nem esett szó.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­ősz
Múlt-kor magazin 2019

• Széchenyi Zsigmond vadászkalandjai
• Az 1990. októberi taxisblokád
• Az amerikai modernizmus első nagyasszonya
• 1918 - Az őszirózsás forradalom tündöklése és bukása
• A zselízi Eszterházy-kastély
• 1849 - Az aradi vértanúk tragédiája
• A szesztilalom rettegett szélmalomharcosa
• A Drechsler-palota különc asztaltársasága
• Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől