Az UNESCO a víz alatti örökség védelmét sürgeti
2005. július 5. 12:04
Az UNESCO a víz alatti kulturális örökség megőrzéséről szóló nemzetközi keretegyezmény elfogadására hívta fel az országok vezetőit.
Korábban
Legutóbb öt ország, Panama, Bulgária, Horvátország, Spanyolország és Líbia erősítette meg a víz alatti örökség védelméről szóló keretegyezményt (Convention on the Protection of Underwater Cultural Heritage). Összesen húsz csatlakozó szükséges mielőtt az UNESCO által 2001 októberében elfogadott egyezmény hatályba lép.
A nemzetközi szabályozás a víz alatti kulturális örökség in situ megőrzését és a víz alatti kulturális örökség kereskedelmének megtiltását célozza. A védelem elsüllyedt városok és hajóroncsok mellett kiterjed "az emberiség mindenfajta kulturális, történelmi, vagy régészeti örökségére, amely részben vagy egészben víz alá került, időszakos vagy állandó jelleggel". Ide tartozik például az ókori világ hét csodáinak egyike, az alexandriai világítótorony s mintegy 3 millió az óceánfenéken heverő feltáratlan hajóroncs és számos a Fekete-tenger áldozatául esett neolitikus település.
A hajóroncsok és tengerfenékre került kincsek egyébként elenyésző részét vizsgálják meg régészetileg, a többség kincsvadászok martalékává válik. Az egyre olcsóbb merülések és a búvárkodás népszerűsége miatt rendkívül sok helyen jelentek meg a kincsvadászok, és kezdték meg a tengerfenéki kincsek szisztematikus kifosztását és jól jövedelmező értékesítését. A nemzetközi vizekben található roncsokat, kincseket ugyanis semmilyen nemzetközi szabályozás nem védi: rendszerint megtalálójukon keresztül azonnal a nemzetközi feketekereskedelembe kerülnek, mellőzve bármifajta régészeti feltárást, értékelést.
A szabadidős búvárkodás mellett a tengeri örökségre nézve további veszélyt jelent a kiterjedt ipari halászat és a tengerfenéken zajló vezetékfektetések is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.