Emlékművet kaptak a lengyel-német ellentét áldozatai

Bekker már két hasonló emlékművet avatott fel, a közeli Potulicében és Nieszawában, de az ötmillió halottal járó náci megszállástól ma is traumatizált Lengyelországban még mindig nagyon ritka kezdeményezésről van szó. A kommunista Lengyelországban ugyanis tilos is volt beszélni a német áldozatokról.

"Vissza kell hozni az áldozatok emlékezetét, fel kell fedni egy sokáig eltitkolt igazságot, akkor is, ha az nehéz és szégyenteljes" - vélekedett Malgorzata Cilke asszony, aki kertjének egy részét ajánlotta fel az emlékmű számára.

Bekker családtörténete tipikus. "A háború előtt lengyel állampolgárok voltunk, akik nemzedékek óta Lengyelországban éltek. Soha nem szavaztunk Hitlerre, soha nem kértük, hogy idejöjjön" - mondja. Amikor a nácik 1939-ben megszállták Lengyelországot, a német kisebbség tagjai, akár akarták, akár nem, automatikusan megkapták a Harmadik Birodalom állampolgárságát. Amikor a Vörös Hadsereg 1945-ben felszabadította a német uralom alól Lengyelországot, és egyben rákényszerítette saját rendszerét, a németeket "a nép ellenségeinek" minősítették és táborokba zárták őket.

Bekker apját is bezárták másokkal együtt egy közeli malomba, és az őrök minden éjjel kiválasztottak egy-két foglyot, akiket kivégeztek. Az idősebb Bekkert 1945. február 14-én ölték meg. Őt magát édesanyjával és nővérével együtt két évre egy táborba vitték. Ezt a megpróbáltatást csak azért éltek túl, mert egy tanyára helyezték ki őket dolgozni. "Horogkeresztet kellett viselnem a hátamon és a mellkasomon. Anyám egész életében abban az illúzióban élt, hogy apánk él valahol Szibériában. Azt hitte, hogy a lengyelek soha nem lennének képesek megölni egy egyszerű csizmadiát" - emlékezik a férfi.

Witold Stankowski történész szerint 1945 és 1950 között 1035 tábor működött Lengyelország területén, ezekben több ezer német pusztult el. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a nácik 5800 tábort és gettót állítottak fel az országban, és ezekben milliók haltak meg. Gustav Bekker sem felejti el ezt. Németországban azért küzd, hogy a háború lengyel áldozatainak emlékezetét megőrizzék. A következő emléktábláját azoknak a lengyeleknek szenteli, akiket Drezdában végeztek ki, mert egy antifasiszta ellenálló csoport tagjai voltak.

(Múlt-kor/MTI)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe