2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Michelangelo nem volt férfiszépség

2008. július 28. 13:10

A nyugati civilizáció egyik legjelesebb művésze, Michelangelo Buonarroti valójában egy csúnya és nagyon koszos ember volt - derül ki egy firenzei kiállításból.

A Casa Buonarroti múzeumban még pár napig látható `Michelangelo arcai` címet viselő kiállítás szinte minden lehetséges szempontból megpróbálja bemutatni, hogy miként nézhetett ki a mester. A művészettörténészek régóta tudják, hogy a férfi nem volt igazán jóképű, ám ez az első alkalom, hogy egy egész kiállítást szenteltek a toszkán művész kinézetének, ahogy annak is, hogy milyen pletykák terjedtek el borzalmas szokásaival és förtelmes higiéniájával kapcsolatban.

A múzeum igazgatója, Pina Ragionieri a Discovery Newsnak elmondta, hogy bár Michelangelót a filmekben egy jóképű és vonzó férfinak ismertük meg, a valóságban ennek a tökéletes ellentéte igaz. "Emellett teljesen tisztában volt saját rondaságával, és nem akarta, hogy bárki is bemutassa ezt. Épp ezért nem is maradt róla hitelesen dokumentált portrékép".

A kiállításon láthatjuk a kortársak róla készített képeit, és a 16. századi művész, Giorgio Vasari igen kegyetlennek tűnő leírását is elolvashatjuk. Ebből megtudhatjuk, hogy Michelangelónak egy diáktársa 17 éves korában törte be az orrát, emellett kis szemei, nagy fülei vékony ajkai és ápolatlan szakálla volt.

Az elmúlt évszázadokban aztán mesterművei mellett eltörpült személyes csúfsága - írja a kiállítás bemutatója, amelyből az is kiderül, hogy a mester halála után készített képeken a művész elegánsan öltözött, lenyűgöző kisugárzású nemesként jelent meg. Lynn Catterson, a Columbia Egyetem történésze szerint ezek a Michelangelo-mítosz kötelező elemei, amelyek tudatosan szépítették meg a férfi külsejét. A valóságban ugyanis nem volt kifinomult, sőt igencsak rossz szaga lehetett, Vasari szerint hónapokig hordta ugyanazokat a ruhákat, amelyek már szinte ráragadtak a kosztól.

Ragioneri azonban azt is hozzáteszi, hogy egyáltalán nem fontos, hogy a művész mennyire nézett ki jól, vagy törődött a higiéniával. Igazából csak a műveiben, leveleiben és más alkotásaiban megjelenő belső szépsége lehet fontos. Ezt jelképezi az egyetlen önarcképe, amelyet egy verse mellé firkantott fel, és az a Sixtus Kápolna freskójának készítése közben mutatja be őt, mintegy karikatúraként. Ez felfedi a művész valódi személyiségét, aki pont azáltal válik élővé, hogy miközben a freskók heroikus alakjait festette, magát inkább egy rajzfilmfigurához hasonlóan jelenítette meg - mondta Ragioneri.

A kiállítás 2008. augusztus 12-étől 2009. január 4-ig New Yorkban lesz látható, ahonnan a tervek szerint európai múzeumokba kerül majd a vándorkiállítás anyaga.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár