Felvonulók kérték
2007. április 27. 10:00
Miként vált május elseje a munka nemzetközi ünnepéből a sör-virsli bazsalygós fesztiváljává, a szakszervezeti küzdelmek éles villongásaiból ligeti vattacukor-ünneppé? Az ünnep részletei is kiderülnek a Múlt-kor ünnepi összefoglalójából.
Korábban
A munkásosztály ünnepét 1890 óta jegyzik a világon. Az akkor még agrárszocialista ünnepet állandó harcok jellemezték, tilos volt felvonulni és ünnepelni május elsején. Majd 1899-ben ha a felvonulást nem is, de a munkás-összejöveteleket már hivatalosan is engedélyezték.
Az ünnep több, a későbbiekben jelképpé vált szimbólumhoz köthető, a 8 óra munka, pihenés, és szórakozás igényétől, a mezőgazdasági és az ipari munkásokat jelképező sarló-kalapácsig. Ez utóbbi jelkép 1904-ben tűnt fel először, a sarló a mezőgazdasági munkásokat, a kalapács az ipari munkásokat szimbolizálta: akkor még külön-külön, a Szabadság Istennőjének kezében.
1919-ben a Forradalmi Kormányzótanács 80-as számú rendeletével állami ünneppé nyilvánította a május elsejét és a Második Világháborúig gyakorlatilag békés demonstrációk zajlottak. A háború után, 1945-ben új szerepben éledt újra május elseje. A munkásság szolidaritási ünnepe, politikai pártok erődemonstrációjává vált.
Igazán spontán az 1945-ös ünnep lehetett, ugyanis már 1946-tól voltak - főleg az MKP-ban - olyan törekvések, hogy az egészet szervezzék meg, válasszanak szavalókórusokat, akik buzdítják a népet, mozgózenekarok csinálják a hangulatot. 1949-ben a május elsejéket még a `Május Elseje Szervezőbizottság` készítette elő, a tagoknak levetítették a 47-es moszkvai felvonulást, és direktívákat is adtak nekik. Az egyik ilyen az volt, hogy Rákosi képe nem lehetett magasabban, mint a két szovjet vezetőé, és Lenin és Rákosi képet pedig kevesebbet kellett vinni, mint Sztálint. 1949-től a hadsereg is megjelent a parádékon, és egészen 1956-ig erőt demonstráltak.
Az 1957-es, emblematikus május elseje után az ötvenes évek kivezényelt, erőt demonstráló felvonulásai fellazultak, és bár felvonulni ekkor is kötelező volt, az esemény ünnepélyesebbé és oldottabbá vált. A munka ünnepén szinte mindig hatalmas, többszázezres tömeg menetelt - a Kádár-rendszerben már inkább csak sétált el - a tribün előtt, a korabeli filmhíradók szerint önfeledten és örömmámorban úszva. A hatalom a politikai pszichológia széles eszköztárát alkalmazta az ünnep népszerűsítéséért valamint az emberek aktivizálásáért. A mozgalmi nóták és a közös jelszavak skandálásától, a tömeg együttes ritmusának magával ragadó lendületén át, a 80-as évek sör-virslis felvonulásáig.
A felvonulásokat országos szinten szervezték, ezt általában a párt illetékes tömegszervezetei vagy propaganda osztálya bonyolította le. A direktívák a fővárosi pártbizottságtól kerültek lejjebb a megyei bizottságokhoz. Bár május elseje leglátványosabb része a felvonulás volt, a gyárak és üzemek dolgozói már jóval elseje előtt az ünnep jegyében tevékenykedtek: munkaverseny vagy munkafelajánlás jegyében.
A május elsei munkaversenyből mindenki kivette a részét, az üzemekben és lakóházakban a legszebb ünnepi dekoráció vándorkupájáért folyt a verseny. A munkaverseny legjobbjai aztán a felvonuláson is kitüntetett helyet kaptak. Az élmunkások és élüzemek, közvetlen a Szovjet Kommunista pártvezetők képeit tartó sorok mögött vonulhattak.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
