Bonyolult számtant használtak az aztékok

A mai Mexikó középső részén virágzó azték birodalmat a spanyol hódítók döntötték meg 1519-ben. Az azték építészet, asztronómia és más tudományterületek összetettségét korábban is elismerték. Egy új kutatási eredmény azt bizonyítja, hogy az eddigi listához hozzávehetjük a számtant is.

A kutatók több száz rajzot vizsgáltak meg, melyeket 1540 és 1544 között két kéziratban jegyeztek fel. A feljegyzések a mai Mexikóvárostól nem messze létezett városállam, Tepetlaoztoc azték lakóinak mezőgazdasági tulajdonait lajstromozzák. Az aztékok által használt számtan jelei szívek, kezek, nyilak, csontok és például karok jelképezik a törteket. A jelek elemzése azt mutatja, hogy az aztékok saját számítási rendszerükkel becsülték meg például a földterületek nagyságát.

"Egyszerűnek hittük az azték mérőrendszert. Most megállapítottuk, hogy sokkal összetettebb annál" - mondta Barbara Williams, a wisconsini egyetem kutatója. Ő és mexikói kutatótársa Maria del Carmen Jorge y Jorge a Science-ben közölték közös tanulmányukat. "Használták a négy matematikai alapműveletet, az összeadást, kivonást, szorzást és osztást" - mondta Williams. "A gyökvonásra nem volt szükségük, ahogy a trigonometriára sem."

A két kézirat egyikét egy francia könyvtárban találták meg, a másikat Mexikóban. Mindkettőt európai papírra, saját rendszerüket alkalmazva írták az aztékok pár évtizeddel a spanyol hódítás után. A feljegyzések a helyiekre a spanyolok által kivetett adók számítását segítették. Az a tény, hogy az aztékok használtak területszámítást, már 1980 óta ismert, de arról keveset tudtak a kutatók, hogyan tették.

(Múlt-kor/MTI)