Piramis miatt írják újra az azték történelmet

A nagyjából 11 méter magas piramist a Tlatelolco negyed közelében tárták fel, amely egykor az azték birodalom legfontosabb politikai és vallási központja volt. A környék első piramisromját 15 évvel ezelőtt fedezték fel, ennek korából pedig arra következtettek, hogy a várost 1325-ben alapították, ugyanabban az évben, amikor a közeli Tenochtitlánt, a birodalom fővárosát, amelyet végül a spanyol hódítók romboltak le.

Az újonnan megtalált rom azonban nagyjából 1100-1200 között keletkezhetett, azaz az azték kultúra korábban vert gyökeret a mai Mexikó középső részében, mint az korábban feltételezték. "Ennek legrégibb piramisnak megtaláltuk a lépcsőit. Az azték történelmet pedig újra kell írnunk" - közölte Patricia Ledesma régész.

Tlatelolcót minden évben turisták tömegei keresik fel prekolumbián emlékei miatt, de számosan emlékeznek itt meg az 1968-ban, a mexikói olimpia előtt néhány nappal a rendőrök és a baloldali diákok között lezajlott véres összecsapásról is. Ledesma és Salvador Guilliém, a kutatócsoport vezetője szerint a kutatás folytatásával jövőre már többet tudhatunk a lelet koráról és formájáról.

Az egykori emberáldozatok nyomai

A régészek ugyanott rábukkantak még egy szoborra, amely vélhetően Tlaloc esőistent vagy Tezcatlipocát, az ég és föld urát ábrázolja. szintén felszínre került öt koponya és néhány szoba a piramis közelében. Ezek a leletek vélhetően 1431-ből származnak.

A mexikói főváros rendkívül gazdag a spanyol hódítás előtti korokból származó emlékekben. Augusztusban a rosszhírű Iztapalapa kerületben bukkantak rá Tenochtitlán minden bizonnyal legnagyobb piramisára.

(Múlt-kor/MTI)