Vállalatigazgatókhoz hasonlították az asszír uralkodókat

A helyszínen talált bizonyítékok azonban külső behatásról árulkodnak - állítja a Tel Aviv-i Egyetem régésze, Dr. Oded Lipschits, aki szerint az épület egy helyi adminisztrációs központ lehetett, talán az asszír uralkodók egyik kihelyezett irodája. Szerinte az asszír királyok igen bölcsek voltak, és jó stratégiát választottak az uralkodásra, hogy fenntartsák a rendet, stabilitást és uralmukat a térségben.

Ahogy azt a mai multinacionális nagyvállalatok is használják: minden a megfelelő helyszín kiválasztásán múlik. A kutató szerint i.e. 700 és i.sz. 70 között Jeruzsálem több különböző vallás, kultusz  és fanatikus szekta központja volt. Az asszírok így megértették, hogy jobban tudnak uralkodni, ha egy távoli helyről irányítanak, és biztos távolból szedik be az adókat.

A helyi központot így nem a városban, hanem onnan biztonságosnak ítélt távolságra állították fel, nagyjából három kilométerre délre. A térségben nagyszerű kerteket hoztak létre, a raktárakat megtöltötték az adóként beszedett termények, és onnan csendben, de biztosan szemmel tarthatták a várost. Lipschits szerint bölcs lépés volt az asszíroktól, hogy nem ártották bele magukat a helyi vallások és kultuszok mindennapjaiba. Szerinte ma a nagyvállalatok is hasonló stratégiát követnek, amikor kisebb irodákat helyeznek más országokba.

A kutató jelenleg könyvet is ír a mai nagyvállalati stratégiák ókori elődeiről, a palota feltárásnak részletei pedig az alábbi oldalon követhetők nyomon.