Saját fegyvereikkel győzte le a szovjeteket Oszama bin Laden

Olvasson részleteket a könyvből!

Oszama és féltestvére, Szalem többször is találkoztak kapcsolatukkal a londoni Dorchester hotelben - állítja a The Bin Ladens című könyv szerzője, Steve Coll. A mű szerint Szalem többször figyelmeztette barátait, hogy ne viccelődjenek testvérével, "mert nagyon vallásos". Az orosz SA-7-es rakétákat végül a Heckler & Koch német fegyvergyártó cégen keresztül vették meg, a fegyvereket Szaúd-Arábia fizette ki, és az adásvételre Dél-Amerikában került sor. Igazából tehát Bin Laden szovjet fegyverekkel győzte le a szovjet hadsereget.

A fegyverszállítmány jó időben érkezett: akkor ugyanis mind az amerikai, mind pedig a szaúdi kormányzat támogatta a tálibok harcát a megszállók ellen. Amikor azonban a Reagan-adminisztráció Stinger rakétákkal látta volna el az afgánokat, azok ódzkodtak a hasonló közevetlen szállítmányok elfogadásától. A szaúdiak a könyv megjelentetése kapcsán elismerték, hogy lehetett szó hasonló üzletekről, de ők nem ismerték azok természetét, és csak közvetítőként voltak jelen. A német fegyvercég pedig egyenesen elutasította, hogy válaszoljon a könyvvel kapcsolatban a Washington Post kérdéseire.

A könyv emellett azt is bemutatja, hogy a szovjetek elleni felkelés vezetői több tízezer dollárt kaptak a CIA-tól 1988-89-ben. Az amerikai hírszerzés azonban semmit nem bízott a véletlenre: lehallgatóberendezést szereltek Najef szaúdi herceg íróasztala alá is, amikor az belügyminiszter lett. Najef azonban ezt felfedezte, így nem csoda, ha szeptember 11-e után nem szívesen működött együtt a globális terrorellenes kampánnyal.

Oszama bin Laden élete szorosan összekapcsolódott Afganisztán történetével. Édesapja dúsgazdag építési és szállítmányozási vállalkozó volt Szaúd-Arábiában. Fiára mintegy 300 millió dolláros örökséget hagyott. A fiú folytatta az üzleti vállalkozást, de emellett komoly összegeket áldozott az iszlám terrorizmus támogatására is. 1979-ben Afganisztánba ment, hogy részt vegyen a kommunisták és a megszállók elleni harcban. A Pakisztánon keresztül főleg a CIA által pénzelt Hezb-i-Iszlámi szervezethez csatlakozott, amelynek vezetője Gulbuddin Hekmatjar volt.

Az építőiparban szerzett tapasztalatait felhasználva számos támaszpontot épített a mudzsahedineknek. A háború vége felé már közvetlenül is részt vett a harcokban. Előbb a pakisztáni határ mentén fekvő Khoszt városa körüli összecsapások, majd az 1989-es Dzsalálábád elleni sikertelen mudzsahedin ostrom során fogott fegyvert. Jó időre azonban utóbbi volt az utolsó afganisztáni "szereplése". A Hezb-i-Iszlámit odahagyva inkább saját szervezete, "az Alap" (al-Kaida) tevékenységének irányításával törődött. További részletek Oszama bin Ladenről.