2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Kivételezett zsidók kerülhettek Adolf Eichmann listájára

2008. április 2. 12:00

Örültek a deportálásnak

Ahogy egyre több zsidót elhurcoltak, a félelem is egyre nőtt a zsidó családokban. Hilde Kahan, egy igen leleményes porosz zsidó nő ügyes stratégiát dolgozott ki özvegy édesanyja, és saját maga megmentésére: titkárnőnek jelentkezett Walter Lustig, a zsidó kórház igazgatója mellé. A kórház ekkorra még nagyobb szerepre tett szert a zsidó áldozatok megtévesztésében. Lustig és munkatársai azt a parancsot kapták, hogy elsősegélynyújtó állomásokkal és a rémült nők, férfiak és gyerekek számára létrehozott központokkal "nyugtassák meg az embereket". Az orvosok és nővérek azt a hazugságot terjesztették, hogy a zsidókat csupán dolgozni viszik keletre. A valóságban azonban a rigai és lodzi haláltáborokba szállították őket. "Azt mondták, hogy nyugtassuk meg a rettegő zsidókat" - írta Kahan.

A kórházi dolgozók rafinált megtévesztő műveletekben is részt vettek. Az elsők között elszállítandó beteg és mozgássérült áldozatoknak orvosi vizsgálatot javasoltak, amellyel igazolhatják "munkára" való alkalmatlanságukat, és így elkerülhetik a deportálást. Eichmann emberei Lustigot nevezték ki egy speciális "orvosi bizottság" élére, amely kiválaszthatta, ki kapjon mentességet. A bizottság hat zsidó orvosból, hat nővérből és hat titkárból állt. "Mentők hozták a nyomorékokat és betegeket, hogy szerencsét próbáljanak Lustig bizottsága előtt. Az idősek és betegek mind ebben a vizsgálatban reménykedtek, de csak néhányan jártak sikerrel, és azok is csak egy rövid időre" - írta Kahan.

"Ez a kiválasztás életem legszörnyűbb emléke. Az orvosi vizsgálat alatt a Gestapo jelenlétében le kellett írnunk mindent, amit az orvosok halkan közöltek velünk. Vakok, fogyatékosok, tüdőbetegek és epilepsziások jöttek, akiknek sokszor órákig kellett várniuk. A legrosszabb az volt, amikor a váróterembe mentünk, és a barátaink, ismerőseink azért könyörögtek, hogy mentsük meg őket" - írta Kahan.

1942 októberében aztán összegyűjtötték a többi zsidó intézményben dolgozókat, és az idős orvosokat elvitték. Ezután minden kórházi dolgozó rettegésben élt, és igyekezett kihasználni a Lustighoz fűződő kapcsolatát. Kahan a Gestapo egyik konyhájában helyezte el az édesanyját. A fiatal Dora Bürg nővért Lustig közben azzal fenyegette meg, hogy elviteti, mert elkésett a munkából. Dora egy mentőautóba rejtőzve elmenekült, és két évig élt titokban Berlinben szexuális szolgáltatásokat nyújtva egy masszázsszalonban.

A Gestapo tisztjei, köztük Eichmann is, gyakran ellátogattak a kórházba, és véletlenszerűen kiválasztottak néhány zsidót, akiket deportáltak. Nem tudni, mi volt a kiválasztás alapja, de Lustig pártfogásának elnyerése mindenképp jó védelemnek bizonyult. Az 1943-ban deportáltakat Teresienstadba vitték, amelyet a nácik "mintaszerű" koncentrációs táborként propagáltak. A megtévesztés olyan sikeres volt, hogy amikor az új úticél kiderült, a kórházban ünnepséget tartottak a jó hír örömére. Lilli Ernsthaft visszaemlékezéseiben arról ír, hogy beteg édesanyja mosolyogva ült fel a teherautóra, amely elvitte. "Még tortát is küldtem neki Teresienstadtba a születésnapjára."

Később kiderült, hogy a zsidókat Teresienstadtból azonnal Auschwitzba vitték. Az áldozatok között volt Ernst és Ruth Boch is. Lányuk, Nina, a háború után tudta meg, hogy szülei, és a távozása után született két testvére Auschwitzban pusztultak el. 1943 tavaszán aztán még szorosabbá vált a hurok a berlini zsidók körül. Göbbels teljesen meg akarta tisztítani tőlük a fővárost. A nácik most már nyíltan hirdették a végső megoldásra vonatkozó terveiket. Mindenkit elvittek, még a "kiváltságosokat" is.

Aenne, Manfred Pahl felesége bujkálni kényszerült. Lányuk, Beate a fővároson kívül rejtőzködött. Aenne soha nem árulta el, hol húzódott meg, és ki segített neki és lányának. Iris, Beate lánya, azonban kutatni kezdett, és kiderült, hogy befolyásos nem zsidó barátok segítségével sikerült megmenekülniük. Karl Oarsch, Manfred egyik pártfogoltja, romantikus érzelmeket táplált Beate iránt, és minden követ megmozgatott, hogy megmentse a két nőt.

A "kiváltságos" zsidók deportálása 1943. február 27-én kezdődött a férfiak összegyűjtésével, ami rettegést és tiltakozást váltott ki a zsidók, ill. a nem zsidó házastársak körében. Az elégedetlenség növekedésével Göbbels elrendelte a fogva tartott férfiak szabadon bocsátását, hogy elkerüljék a tiltakozások kiterjedését. Ilyen engedékenység azonban csak igen ritkán fordult elő. Ekkor már a kórház sem kerülhette el a sorsát. A Gestapo emberei minden héten megjelentek. "A betegeket sorba állították, majd Dr. Lustig, a kórház igazgatója a Gestapo tisztekkel együtt kiválasztotta azokat, akiket aztán elvittek"- írta Lilli Ernsthaft. "A nők csak úgy menekülhettek meg, ha lefeküdtek Dr. Lustiggal"- írta egy túlélő.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár