Felkiáltójelekkel emlékeznek a német elüldözöttekre
2008. március 20. 15:00
Végleges megállapodás jött létre a német - és európai - kitelepítettek, illetve elüldözöttek központi emlékhelyének felállításáról.
Korábban
A BdV által szorgalmazott központ ily módon a kormány teljes támogatásával jön létre. A tervezett helyszín Németország és Európa egykori legnagyobb pályaudvara, az Anhalter Bahnhof közvetlen közelében lévő úgynevezett Deutschlandhaus. A központ - mint kiszivárgott - a második világháború után elüldözöttek sorsát bemutató állandó kiállításnak, dokumentációs központnak, a témával foglalkozó tanácskozásoknak, illetve konferenciáknak ad helyet, s ezen kívül a megbékélés szellemében egyfajta találkozóhelyül is szolgál majd. A kiállítás mottója: "Felkiáltójelek a menekülés és a kitelepítés ellen".
Az emlékhely létrehozását teljes egészében a szövetségi hatóságok finanszírozzák, s az egy, a Német Történeti Múzeumhoz tartozó alapítvány égisze alatt működik majd. Erika Steinbach, az Elüldözöttek Szövetségének elnöke üdvözölte a megállapodást. Annak a nézetnek adott hangot, hogy a helyszín, illetve a koncepció teljes mértékben megfelel a BdV törekvéseinek. Steinbach egyben köszönetet mondott a német kancellárnak.
Angela Merkel korábban több ízben is hangsúlyozta, hogy a kormány támogatja a tervezett emlékhely mielőbbi felállítását. A kancellár ugyanakkor figyelmeztetett a tervvel kapcsolatos, mindenekelőtt cseh és lengyel "érzékenységre". Merkel külön is hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a központ hozzájáruljon a megbékéléshez. Prága és Varsó az elmúlt időszakban többször is tiltakozott a tervezett központ ellen, s az Elüldözöttek Szövetségét a történelem állítólagos meghamisítását célzó törekvésekkel vádolta.
A novemberben hivatalba lépett Donald Tusk új lengyel miniszterelnök ugyanakkor a közelmúltban bejelentette, hogy Varsó immár nem ellenzi az európai kitelepítésekre is emlékező központ felállítását, s ezzel egy csaknem nyolc évig tartó vita zárult le a két ország között. A korábbi, Jaroslaw Kaczynski vezette nemzeti-konzervatív lengyel kormány ellenezte, hogy bármilyen német megemlékezést rendezzenek a kitelepítésekről, s hasonló álláspontot vallott a cseh kormány is. Prága álláspontja ez ügyben nem változott, noha a német kormány ismételten leszögezte: számít a szomszédos országok közreműködésére, illetve támogatására. Az MTI értesülése szerint eddig egyedül Magyarország ígért konkrét támogatást.
Közvetlenül a második világháborút követően mintegy 15 millió németet űztek el több kelet-európai országból, köztük Magyarországról is. Közülük mintegy 8 millióan Németország nyugati felében, körülbelül 4 millióan pedig a későbbi NDK területén telepedtek le.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
zsidóság
- Embertelen körülményekkel szembesültek a budapesti nagy gettó lakói
- Már gyermekkorában tragédiák kísérték Radnóti Miklós életét
- Szenes Hanna a Szentföldön maradhatott volna, de visszatért, hogy segítsen
- Ágyúkkal támogatta Ganz Ábrahám a magyar szabadságharcot
- Munkaszolgálatosok a keleti fronton
- Eredménytelenül szervezett titkos béketárgyalásokat David Ben-Gurion
- Kémből vált befolyásos üzletemberré az embermentő Oskar Schindler
- Mit lehetett tudni a holokausztról 1944-ben Magyarországon?
- Több ezer zsidó életét mentette meg a holokauszt idején Ángel Sanz Briz
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.