2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Az 1848-1849-es szabadságharc zsidó és roma hőseire emlékeztek

2008. március 18. 09:00

Vasárnap koszorúzást és katonai tiszteletadás melletti megemlékezést tartottak az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc zsidó hőseit méltatva Budapesten.

A vasárnapi ünnepségen Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke elmondta, hogy 1848-ban a forradalom eszméi futótűzként terjedtek az országban, ami mellé odaálltak a zsidók is, mert `úgy érezték, az egyenlőség eszméje rájuk is vonatkozik`, és itt a környező országokhoz képest több szabadságot kaptak.

Az elnök kiemelte: annak ellenére, hogy a forradalom vívmányait összefoglaló áprilisi törvények nem valósították meg a zsidóság emancipációját, tömegesen jelentkeztek a nemzetőrségbe, mert `nem csak otthonuknak, hanem hazájuknak is tekintették ezt a földet`. Ennek eredményeként megvalósult a magyar társadalommal való történelmi összeolvadásuk, ami a második világháborúig megmaradt - közölte.

Kirschner Péter, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike) elnöke megjegyezte: a magyar zsidóság a szabadságért és a függetlenségért harcolt, áldozataiért pedig hazát kapott cserébe, ám `ez nem tartott sokáig`, mert ahogy fogalmazott: `a kokárdáért cserébe sárga csillagot kaptak`.

Róbert Péter, az Országos Rabbiképző Zsidó Egyetem tanára, a Magyar Zsidó Szabadságharcosokért Emlékbizottság tagja arra emlékeztetett, hogy a zsidóknak a forradalom idején nem volt állampolgári joguk, ugyanakkor legalább 10-12 ezren, más becslések szerint pedig 20 ezren harcoltak a magyar honvédségben. Ez azt jelenti, hogy számarányukat jóval meghaladó arányban harcoltak a magyar szabadságért. A hadsereg lovakkal való ellátása, orvosi gondozása is javarészt zsidókhoz köthető, mint ahogy a hírszerzésben is jelentős szerepet játszottak, mert kereskedőként sok helyen megfordultak, és az áruk mellett az információkat is szállították - folytatta.

Az emlékünnepség után a Bálint Zsidó Közösségi Házban tartott konferencián Schweitzer Gábor történész az 1848-1849-es napló és memoárirodalmat elemezve kiemelte, hogy katonatisztek, polgárok és rabbik egyaránt írtak visszaemlékezéseket az eseményekről. Így a március 15-ei forradalom, a nemzetőrség és a csaták zsidó vonatkozásai, valamint az 1849. július 28-án hozott zsidó emancipációs törvény is visszhangot keltett a korabeli naplóírók körében.

Elmondta, hogy az egyik emlékező írás szerint a zsidók ugyanúgy ragaszkodtak a kokárdához, mint magyar honfitársaik, más forrás pedig arra utalt, hogy eleinte elutasították a zsidók nemzetőrségbe való jelentkezését, majd a harci események bekövetkeztével tömegesen vették fel őket a hadseregbe. A pákozdi csatában már több században is szolgátak zsidók. Szólt arról, hogy a naplóírók a zsidó pogromokról is beszámoltak, így szóba kerültek egyebek mellett a székesfehérvári, a pozsonyi és az érsekújvári atrocitások. Osztrovszki József szegedi tiszt feljegyzését is ismertette, amely szerint egy 18 éves zsidó fiú "oroszlánként harcolt, és (...) fegyverrel kezében lehelte ki nemes lelkét".

A konferencián Szarka Lajos hévízi múzeumigazgató a Zala megyei zsidók reformkori és forradalmi szerepéről tartott előadást. Ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy ez a megye hagyományosan a szabadelvű politikai meggyőződéséről volt ismert.

Az 1848-49-es szabadságharc roma honvédeinek szentelt emlékkő felállítását magánemberként kezdeményező Hagyó Miklós (MSZP) főpolgármester-helyettes beszédében hangsúlyozta: többet tudunk a szabadságharc szerb, lengyel, vagy horvát katonáiról, mint a roma katonákról, pedig szép számmal voltak a hadseregben önkéntes és sorozott roma katonák is. "Akadtak, akik mindössze 13 évesen és akadt olyan is, aki 58 évesen állt a szabadság zászlaja alá, teljes 12 és 24 tagú cigányzenekarok álltak be tábori muzsikusnak" - mondta. Szerinte ezek a roma katonák ott voltak a csatamezőkön is, ezért nem szabad lebecsülni szerepüket.

Makai István, a Fővárosi Cigány Önkormányzat elnöke elmondta: a cigányok ott voltak a magyar történelem sorsfordító eseményeinél és aktív részesei voltak. "Hősök voltak, hősi halottak voltak" - mondta. "Kitörölhetetlenül részesei vagyunk a magyar történelemnek, (...) egy országban élünk, nem lehet innen minket kitaszítani, nem is akarunk elmenni. Egy megoldás lehet, a békesség" - mondta.

A kezdeményező, Hagyó Miklós, háromszázezer forinttal támogatta az emlékkő felállítását, valamint közadakozást indított, hogy méltó emlékhelyet tudjanak kialakítani a roma honvédeknek. A táblaavató előtt Mága Zoltán a Kossuth Lajos azt üzente című dalt játszotta el hegedűn, melyet a feljegyzések szerint először egy roma zenekar játszott el a szabadságharc idején.

(Múlt-kor/MTI)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár