Titkokat rejt Magerius mozaikja

Az ókori világ egyedülálló állatviadala lehet

A mozaik közepén egy szolga áll tálcával a kezében, amelyen négy pénzeszacskó fekszik. Minden pénzeszsákon egy nyolcas látható, amely 1000 denariust jelképez. Körülötte négy leopárd látszik névvel együtt, akiket négy, szintén névaláírással ellátott vadász éppen ledöf a lándzsájával. Még három másik alak is ábrázolva van, amelyek közül kettő valószínűleg istenség. A bal oldali, előre lépő, Magerinek nevezett figurát Diana istennőnek tartják, aki kölesszárat tart a kezében.

Az ellenkező oldalon egy kisebb alak látható, akit szintén Mageriusnak neveznek. Teste meztelen, jobb kezében csészealj formájú tárgyat, bal kezében pedig botot tart: általános vélekedés szerint Bacchus istent, vagy ahogy másképp nevezik, Liber Patert ábrázolja. Közvetlenül mellette, a sarokban látható egy nagyobb, sajnos erősen megrongálódott alak: ő lenne Magerius? Valószínűleg igen, bár nem visel tógát, ahogy várnánk.

A mozaik csodálatos, de számos furcsaság van körülötte. Először is úgy tűnik, hogy az előadás elkezdődött, anélkül, hogy bárki fizetett volna érte, és Magerius egyszerűen ott áll a pénzeszsákokkal a kezében arra várva, hogy valaki fizetni fog. Erre két lehetséges magyarázat van. Az egyik szerint a mozaikot úgy kell értelmezni, ahogy van, vagyis az ingyenes előadás végén a gazdagokat és hatalmasokat arra buzdítja a tömeg, hogy fizessék ki a számlát, míg azok végül beleegyeznek, és élvezik az ezt követő dicsőítést (Ez a magyarázat  Robin Lane Fox "The Classical World" című munkájában olvasható.)

Az ilyen ingyenes, egy jómódú néző által fizetett állatviadal egyedülálló lenne az ókori világban. A cirkuszi előadásokat általában egy városi tisztségre pályázó jelölt szokta rendezni, mivel a törvény (vagy a hagyomány) ezt követelte tőle, vagy ünnepségek, illetve évfordulók alkalmából került rájuk sor.

A mozaik talán egy új, Észak-Afrikára jellemző adományozási szokásra szolgáltat bizonyítékot. Vagyis egy vándorcirkusz előadást tart, majd az előadás után megkéri a nézők között ülő gazdag polgárokat, hogy fizessék ki a látványosságot. A kérést a tömeg hangos kiabálással támogatja, míg előlép az önkéntes adományozó (munerarius), akit általános éljenzés üdvözöl. Talán még licitálni is lehetett, hogy ki fizet többet, akár egy árverésen. Ez Kathleen Coleman felvetése szerint megmagyarázhatja, miért ad Magerius 16 ezer sestertiust az előadóknak, ami a kért összeg kétszerese.

A másik értelmezés szerint a mozaik egy ravasz manipuláció bizonyítéka, és a spontánnak tűnő előadást valójában alaposan előkészítették. Ezt a módszert Néro vezette be, akit mindig a "megfelelő pillanatban" "spontán" tapsoltak meg, a tapsolók természetesen nagy jutalmat kaptak. Magerius tehát már előre megállapodott az előadókkal, hogy kifizeti az állatviadalt, de sokkal hatásosabb befejezést akart, ami kettős célt szolgált: egyrészt Magerius nagyobb tiszteletet kapott, mint a többi gazdag polgár, másrészt pedig a tömeg úgy érezte, befolyásolhatja az eseményeket.

Ma már szinte lehetetlen eldönteni, melyik magyarázat a helyes. Sokkal több bizonyítékra lenne szükség, hogy meghatározzuk e mozaik igazi jelentését. Az viszont biztos, hogy amikor az előadásnak vége lett, Magerius mozaikot készíttetett róla, és nagylelkűségének bizonyítékaként elhelyezte a saját házában. De mennyire volt bőkezű Magerius, és hol volt az előadás?

1. Az ókori világ egyedülálló állatviadala lehet
2. Hatalom és gazdagság az amfiteátrumban