Pusztulás fenyegeti az ujgurok örökségét

Ez a lépés azonban csak a sokadik a sorban, amelynek során a Hszincsiang tartományban található többségi, ám kínai uralom alatt élő ujgurok attól tartanak, hogy a kormányzat szép lassan eltüntetné korábbi önállóságuk minden nyomát, így kultúrájukat is. A folyamat kezdete akkorra vezethető vissza, amikor az iskolákban pár évtizeddel ezelőtt az ujgur mellett mandarin kínait is tanítani kezdtek. Az ujgurok akkori rokonszenve mostanra megszűnt, hiszen az iskolák egy része már csak ez utóbbi nyelven oktat.

A helyiek ezzel párhuzamosan a tibetiekhez hasonló kormányzati és gazdasági elnyomásként élik meg a jelenkori történelmet, amelynek során hiába szeretnének több politikai és gazdasági autonómiát, ha minden vezető pozíció a bevándorlók kezébe került. Egyes ujgurok ezért az agressziótól sem riadnak vissza jogaik érvényesítése érdekében: Peking azonban időről időre letöri ezeket a lázadásokat, elejét véve, hogy az ujgurok akár egyetlen nemzetközi fórumon is hangoztassák ellenérzéseiket.

Kashgarban jelenleg egy 448 millió dolláros beruházással az óváros 50 ezer lakóját költöztetnék új helyre: a múlt héten meg is kezdték a bontást, és a buldózerek azóta szisztematikusan rombolják szét a közép-ázsiai örökség egyik több száz éves darabját. Ennek indokaként az illetékesek a tűzvédelem mindennemű hiányát és a túlnépesedés negatívumait hozzák fel, ráadásul a tavaly májusi szecsuáni tragédia óta minden hasonló vályogvárost szeretnének eltüntetni. Mindez persze az állami média harsogó tudósításai ellenére is nehéz lesz, hiszen jelenleg összesen a város lakosságának mintegy 42 százaléka, 220 ezer ember él az óvárosban.

A helyiek szerint ez a lépés már egyértelmű asszimiláció, és a leginkább azt tartják felháborítónak, hogy mostani otthonaikat úgy rombolják le, hogy azokat nem is a kínai kormányzattól vették. A kashgari kínai hatóságok nem kommentálták az óváros elbontását. Ez nem is meglepő, hiszen a legtöbb esetben a kulturális örökség elpusztítását hasonló arroganciával, és csak a Han-kultúra érdekeit nézve végzik az illetékesek.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai