A sztereotipiáktól a valóságig: afroamerikaiak a mozikban

Rabszolgák a filmvásznon

Az olyan híres filmek, mint az Egy nemzet születése (The Birth of a Nation) és az Elfújta a szél (Gone With the Wind) nem közvetítettek hű képet a rabszolgaságról, a polgárháborúról, és az azt követő korszakról, de már nem rosszindulatúan vagy lekezelően ábrázolták az afroamerikaiakat. `Az ilyen filmek miatt az emberek nagy része azt gondolja, hogy a rabszolgák többsége ültetvényeken dolgozott` - mondja Patricia Turner, a Kaliforniai Egyetem afroamerikai tanulmányokkal foglalkozó professzora.

Malcolm X

Valójában azonban csak nagyon kevés rabszolga élt ültetvényeken. A legtöbben olyan odúkban laktak, ahol tízegynéhányan voltak összezsúfolva. Csak nagyon kevés fekete asszony dolgozott házi szolgaként. Ahhoz nagyon gazdagnak kellett lenni, hogy valaki női cselédeket tartson a házában, ahogy az "Elfújta a szél" vagy az "Észak és Dél" című filmekben láttuk. "Ezek az alkotások nem mutatták be, mit is jelentett a rabszolgaság a feketék számára."

Az újabb filmek, mint Az 54. hadtest (Glory) már árnyaltabb képet festenek az afroamerikaiakról, de történelmileg még mindig pontatlanok. "A polgárháborúról szóló történet inkább a fehér parancsnokról szól, nem pedig a fekete katonákról." "A film azt a benyomást kelti, hogy a feketék főleg Délről származtak, és analfabéták voltak, de ez nem így van. A többségük szabad fekete volt Északról, akik túlnyomórészt tisztességes műveltséggel rendelkeztek."

A feltett kérdésre tehát igen a válasz. A filmeknek és TV-sorozatoknak néha sikerül tisztább képet festeni az afroamerikaiakról. A Seattle Times című kanadai napilap ilyen és hasonló filmekről kérdezte Turner mellett Roberto Pomót, a Kaliforniai Állami Egyetem drámaművészeti professzorát, és Michele Foss Snowdent, az Egyetem kommunikációval foglalkozó professzorát.

Amistad

Mindhárman megemlítették Alex Haley 1977-es Gyökerek című minisorozatát, amely már sokkal pontosabb képet festett a rabszolgaságról. "A Gyökerek először mutatta be a rabszolgaságot az afroamerikaiak szemszögéből" - mondja Turner. "A Gyökerek fájdalmas ébredést jelentett. Ekkor értettem meg a fekete kultúra lényegét" - mondta Pomo, aki argentin bevándorlóként került az Egyesült Államokba.

Snowden az etiópiai rendező, Haile Gerima Sankofa című 1993-as filmjét ajánlja: az egy afrikai-amerikai szupermodellről szól (Oyafunmike Ogunlano), aki fotózáson vesz részt Nyugat-Afrikában egy olyan épületben, ahol az afrikai rabszolgákat tartották, mielőtt hajókra rakták volna őket. A lány, miközben felfedezi az épületet, időben visszarepül a rabszolgaság korába, ahol maga is rabszolga, akit éppen Észak-Amerikába visznek. A film élethűen mutatja be az utazás brutalitását és a rabszolgaságot.

A Ne bántsátok a feketerigót (To Kill a Mockingbird) című filmben Hollywood arra tett kísérletet, hogy rendbe hozza a dolgokat, és ez sikerült is: a mérföldkőnek számító alkotás hűen mutatta be az 1930-as évek rasszizmusát. Kitűnő és igen hatásos filmnek tartják Spielberg Amistad című alkotását, amely egy rabszolgaszállító hajón történt lázadásról szól. Elmondásuk szerint Denzel Washington legújabb, a The Great Debaters című filmje is egy nagyon jól elkészített mű. Egy texasi, afroamerikai főiskolán játszódik az 1930-as években, és a feketék oktatását boncolgatja, miközben sok különböző fekete karaktert vonultat fel.

1. Rabszolgák a filmvásznon
2. Saját narratívával hódítanak