Elismerik a magyar régészeket Egyiptomban
2008. január 25. 12:30
Szakmailag sikeresnek és megbecsültnek számítanak a magyar régészek Egyiptomban - mondta el Vanek Zsuzsanna egyiptológus az [origo] vendégszobájában.
Korábban
Egyiptológia kezdőknek és haladóknak
Szép jó napot kívánok mindenkinek, dr. Vanek Zsuzsanna egyiptológus vagyok, várom kérdéseiket!
[Pollikácska] Jó napot! Mióta foglalkozik Egyiptommal, és miért pont Egyiptom?
Gyerekkorom óta foglalkozom az ókori Egyiptommal, öt éves lehettem, amikor az Asszuáni gátat építették, és akkor jött az a gondolat, hogy a sok elveszett leletet nem szabad veszni hagyni, és majd én leszek az, aki megmenti ezeket.
[Wolverine_21] Személy szerint nekem is tetszik ez a foglalkozás, de hogy lehet ebből megélni? Gondolom egy miskolci lakhely kizáró oknak számít.
Nagyon izgalmas az egyiptológia tudománya, néha úgy érzem magam, mint egy nyomozó az ókorban. Megélni azonban egyáltalán nem lehet belőle, főleg akkor, hogyha az ember a szívét, a lelkét és még a tartalék pénzét is erre áldozza. Helyhez kötöttségről azonban nem beszélhetünk, hiszen az interneten most már sok minden elérhető. Nagyon fontos, hogy több idegen nyelven kell olvasni ahhoz, hogy a megfelelő szakirodalomhoz hozzá lehessen jutni. Egy miskolci lakhely egyáltalán nem akadálya annak, hogy valaki egyiptológus legyen, csak kellő kitartás kell, szorgalom és türelem.
[esthajnal2008] Milyen könyvet tudna ajánlani Egyiptommal kapcsolatban, amely egyben szórakoztat is, de ismereteinket is bővíti?
Magyar nyelven egyre több Egyiptommal kapcsolatos könyv jelenik meg, ebben az esetben az a kérdés, hogy tudományos jellegű könyvre kíváncsi, vagy regényes irodalomra: a könyvesboltokban mindkettőt megtalálhatja. Alapvető, és a mai napig helytálló szakirodalom Kákosy Lászlónak Az ókori Egyiptom története és kultúrája, valamint az oxfordi kiadvány az ókori Egyiptom történetéről és társadalmáról.
Számos képekben gazdag könyvet találhat a piramisokról, az óegyiptomi sírokról, művészetről is. Sajnos ezek nagyon borsos árúak, de a legtöbb könyvtárban is hozzáférhető. Nagyon jó, hogy pl. a Kairói Múzeum anyaga katalógus formájában is megjelent magyarul, egyrészt a National Geographic kiadásában, másrészt pedig 8 évvel ezelőtt egy gyönyörű könyv formájában. Ha egyéb speciális téma érdekli, akkor könyvtárban érdemes utánanézni, de félő, hogy a vonatkozó műveket csak idegen nyelven találja meg, vagy az egyetemek könyvtárában, vagy pedig az Akadémiai Könyvtárban.
[!.MaNó.!] Ha visszamehetne abba a korba, kinek a "bőrébe bújna"?
Nagyon izgalmas dolog lenne visszamenni a múltba, hogy sok minden, amit most nem tudunk, világossá váljon számunkra, de nem igazán szeretnék rabszolga vagy szolga bőrében lenni. Szeretnék könyvtáros vagy pap lenni, aki a tudáshoz hozzáfér.
[kavicsok] Miért magasztaljuk az egyiptomi birodalmat? Csak a rabszolgatartás miatt tudták elérni azt amit elértek...
Ez nagy tévedés, mivel Egyiptomban az ún. házi rabszolgaság működött, kevés volt a rabszolga, a piramisokat is szakemberek és a földművelők építették föl, természetesen rendkívül jól megszervezett munkával. Egyiptom a világörökség része, a világ kultúrájának alapköve, amit a görög és az arab kultúra továbbított Európa felé.
[Férj32] Csókolom, én most jöttem vissza pár napja a gizai piramisoktól, fantasztikus látvány volt élőben látni őket. Ön szerint melyik teória alapján épülhettek?
Úgy gondolom, hogy a valós építési technikát még nem sikerült kideríteni, sokféle elmélet született ezzel kapcsolatban, nem csak külföldön, hanem itthon is. Ezek közül az egyik legismertebb a rámpás elmélet, miszerint a piramisokhoz a követ rámpákon szállították, ezeket a rámpákat meg is találták a legtöbb piramis mellett, azonban még mindig gondot okoz, hogy pl. a Nagy Piramisban található 40 tonnás mennyezeti tömböket hogyan emelték fel ezekre a rámpákra.
A magyar elméletek közül a leginkább Sörös István elmélete számít vitatottnak, miszerint vízzel emelték föl a köveket, és a piramisok mellett elhelyezett ún. Napbárka emelődaruként szolgált volna. Ezt a szakemberek teljesen elvetik. De egy francia mérnök újabb elmélete szerint a rámpákat nem a piramison kívül, hanem a piramisok belsejében használták. Az egyiptológusok szerint jelenleg ez az egyik legelfogadottabb elmélet.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Tizenhét éves korában már világsztárokkal zenélt együtt Miles Davis tegnap
- Szemérmetlen viselkedésével gyakran megbotránkoztatta az erkölcscsőszöket Brigitte Bardot tegnap
- Több ezer zsidó életét mentette meg a holokauszt idején Ángel Sanz Briz tegnap
- Szinte a végsőkig ragaszkodtak a katonák korbácsolásához az amerikai tisztek tegnap
- A millenniumi ünnepségek alkalmából avatták fel a Vaskapu-csatornát 2024.09.27.
- Kiharcolták a szabad elvonulást a komáromi erődrendszert védő honvédek 2024.09.27.
- Báthory Istvánt ma is az egyik legnagyobb királyukként tisztelik a lengyelek 2024.09.27.
- Az első vasútvonal megnyitásában sokan ördögi fenyegetést láttak 2024.09.27.