Római kocsmát találtak a magyar régészek Egyiptomban
2007. szeptember 17. 09:00
Főleg római kori leletek, egyebek között vízvezeték, mozaikok, edények, egy ókori kocsma maradványai és az egykori települést körülvevő fal kerültek elő a magyar régészek egyiptomi ásatásai során.
Korábban
`Sikerült írott forrásokra is bukkanni. Mint kiderült, a görög-római korban, főleg az i.e. 2. század vége felé, még a római hódítást megelőző időszakban ez a terület volt a görög katonaság központja` - hangsúlyozta. Ismertetése szerint a korábbi feltételezésekkel ellentétben a települést nem a 2-3. században hagyták el lakói, hanem a 4. század vége felé, valamilyen természeti katasztrófa következtében. Mint megjegyezte, az írásos források két nagy földrengésről is beszámolnak, ennek geológusok segítségével kell majd utánanézni.
A 7. század vége felé aztán arab hódítók telepedtek le a területen, akik sokat építettek, de sokat romboltak is - tette hozzá Vanek Zsuzsanna. A leletek közül az egyiptológus kiemelte a római kori, egy méter vastag falat, amely a települést vette körül. Mint elmondta, négy méter mélyre ástak le, de így sem sikerült az alapozás alját elérni. A fal északi oldalán egy méter mélyen egy amforákból összeállított vízvezetéket találtak. `Az amfora fenekét, csúcsát levágták és odaillesztették a másik amfora száját, majd összedrótozták. Ez nagyon érdekes lelet, mert elég ritkán fordul elő ilyesmi` - magyarázta Vanek Zsuzsanna, megjegyezve, hogy a jelek szerint e vízvezeték fölött egy kis római `kocsma` üzemelt.
Rengeteg edénytöredék, pohár, tányér, tál került elő, és találtak két kemencét is - az egyik ételkészítésre szolgált, a másikat üvegolvasztásra, üvegfúvásra használhatták, legalábbis erre engednek következtetni a salakmaradványok - mutatott rá az egyiptológus. Mint elmondta, a `kocsma` mellett egykor egy raktár is lehetett, hiszen több, függőlegesen elhelyezett, csaknem ép amforára bukkantak, amelyekben a bort, vagy az olajat tárolhatták.
A régész érdekességként említette a fal keleti oldalánál talált, szárított agyagtéglából épített dombokat, amelyekre az épületeket húzták fel. `Valamilyen oknál fogva mesterséges dombokat emeltek, bennem felmerült a gyanú, hogy a régi, Ptolemaiosz-kori romokat töltötték ki ezzel az agyagtéglával, hogy stabilak legyenek és erre emelték a római kori épületeket` - fejtette ki az expedíció vezetője. Elmondása szerint a leletek között három fekete-fehér római kori mozaik is szerepel, amelyek bazaltból és mészkőből készültek.
Vanek Zsuzsanna reményei szerint jövőre folytatódnak az ásatások a területen, ahol, mint mondta, legalább 20 évre való munkájuk lesz a magyar régészeknek. Az egyiptológus még 2003-ban kapott az Egyiptomi Régészeti Hivataltól engedélyt az Alexandria és Damanhúr között fekvő Kom Trugában végzendő ásatásokra. Azóta kétszer volt terepbejáráson és újította meg a szerződést, ám az ásatásokat pénzhiány miatt egészen idén nyárig nem tudta megkezdeni.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap