Művészet a Mediciek fénykorából
2008. január 24. 13:00
Korábban
A Mediciek útja a hatalomig
A 15. században Firenze, Itáliának ez a 70.000 lakosú városállama Európa egyik gazdasági nagyhatalma. Ekkorra már Toszkána jelentős részét meghódította, Pisa, Livorno, Volterra, Arezzo neki adózik, de gazdagságának nem ez az elsődleges forrása, hanem textilipara, kereskedelme és pénzügyletei. Kereskedői, bankárai, kézművesei és hivatalnokai összesen 21 céh (arte) tagjai, melyek közül a legerősebbek a Kereskedők (Calimala), a Gyapjúszövők (Lana), a Selyemszövők (Seta) és a Bankárok (Cambio) céhe. A városköztársaság legfőbb irányító testülete a Signoria, amelynek tagjai a kéthavonként választott priorok, élén pedig az igazság zászlóvivője, a gonfaloniere della giustizia áll. A politikai testületek közé tartozik még két tanács, a városé (comune) és a népé (popolo), továbbá rendkívüli hatalommal felruházott hatóságok (balie) és az alkalmanként összehívott népgyűlés, a parlamento.
Ebben a környezetben lettek egyenlők közt az elsők a Mediciek. A Strozzi, az Albizzi, a Pazzi, a Rucellai, az Antinori és más kereskedő-bankár családok közül először Giovanni di Averardónak (1360-1429) köszönhetően tört élre a Medici-család. Fia, Cosimo il Vecchio (1389-1464) idejében a Medici-bankoknak, amelyek a pápai jövedelmek kezelésével is nagyban gyarapodtak, már fiókjaik voltak Velencében, Rómában, Brugge-ben, Lyon-ban és Avignon-ban, amiként áruik is jelen voltak a kereskedelem minden fontos központjában Valenciától Genováig és Lübecktől Kölnig. A gazdaságban elfoglalt vezető helyük egyre növelte politikai szerepüket.
A "Köszvényes" Piero de'Medici (1421-1469) sikerrel őrizte meg a Mediciek vezető pozícióját, amelyet belülről a Luca Pitti szervezte összeesküvés, kívülről a Velence által indított háború veszélyeztetett. Fia, az il Magnificónak nevezett Lorenzo de'Medici (1449-1492) a Hetvenek tanácsának létrehozásával biztosította, hogy csak feltétlen hívei vehessenek részt a kormányzásban. Anélkül, hogy bármiféle nemesi rangja vagy kormányzati tisztsége lett volna, Firenzében és külföldön egyaránt a városállam vezetőjének tekintették.
Előzőleg, 1478-ban azonban öccse, Giuliano áldozatul esett a IV. Sixtus által is támogatott Pazzi-féle összeesküvésnek, amit ő maga csak szerencsével élt túl. A merényletet követő megtorlás kiváltotta a Kúria haragját, és 1479-ben Lorenzo csak bátor személyes közbelépéssel tudta elhárítani a pápával szövetkező nápolyi király fegyveres támadását. Ezután az írók, filozófusok és művészek tudós barátja, maga is költemények szerzője, rendkívüli diplomáciai tehetséggel, több mint egy évtizeden át őrködött az itáliai államok hatalmi egyensúlya fölött.
A Medicieket már két évvel Lorenzo halála után elűzték Firenzéből. A fanatikus szerzetes, Savonarola teokráciája, és újabb köztársasági intermezzo után, immár gyökeresen megváltozott körülmények között, 1512-től kezdve kerültek ismét a város élére.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap